Urbančok Larisa, lélek-tudat koordinátor, családállító, író, a HAP módszer megalkotója, a kiskamaszok után Nektek is segít az új év kezdetén pár személyes tanáccsal. Drága Szülők, persze rólatok sem feledkeztünk meg és akár volt újévi fogadalmatok, akár nem, íme pár tipp 2024-re, amit érdemes a nagykamasz gyermeketek mellett Nektek is megfogadnotok.
Mit tanácsolnál a mai 14-18 éves kamaszoknak az új évre?
Válassz felnőtt példaképet, tanulj tőle, hisz épp a felnőtté válást tanulod! A példakép lehet szülő, nagyszülő, távolabbi rokon, ismerős, tanár, edző, bárki, akit ismersz, akivel beszélgetni tudsz. Válassz olyat, akinek tetszik az élete, viselkedése, de főleg az életben elért eredményei! Az ismeretlen karaktereknek (influenszer, zenész, színész) az életét nem látod reálisan. Nem adnak őszinte választ, tőlük hiába kérdezel. Azt mondják majd, amit akarnak, hogy hallj. Ahogy mondani szokás: ilyen ez a popszakma… Válassz valós személyt! Válaszd azt, akinek az életét, eredményeit, véleményét is valósan láthatod.
Hogyan? Beszéltesd! Kérdezd meg tőle, hogy mire büszke, mi az, ami másnak tűnik kívülről, mint ahogy azt ő megéli belülről! Volt-e kudarcélménye. (Biztos volt.) Kérdezd meg, hogyan dolgozta fel! Ne tanácsot kérj! Csak tanulj a sikeres felnőttek tapasztalataiból!
Mire lesz ez jó neked? Hogy a lehető legtisztábban láss. Gyerekként valószínűleg te csak a végeredményt látod. A végeredmény viszont elég csalóka lehet, ha nem olyat kérdezel, akinek hihetsz, aki hiteles. Mások tapasztalásainak ismerete ad a kezedbe használható tudást, irányt, motivációt a sikeres felnőtté válásodhoz. Ha csak a szabadidőd 10%-át önmagad tudatos fejlesztésére használod, akkor már előbbre leszel kezdő felnőttként ahhoz képest, aki ezt nem teszi meg.
Amit tanácsolok: Járj nyitott szemmel. Az értéket nehezebb észrevenni, ugyanis az általában nem hivalkodik hangosan. Tanulj sikeres emberektől.
Mi az amire koncentrálniuk kellene a kamaszoknak, amíg kamaszok?
Kamasz vagy, nem kell felnőtt döntéseket hoznod! Kamasz vagy, nem kell még tudnod, hogy mi leszel, ha nagy leszel! Kamasz vagy, az agyad ezer dolgon jár. Kamasz vagy, felfedezted a tested és lehet már érdekel másé is. Kamasz vagy, szerinted mindenki öreg, aki több, mint 25. Kamasz vagy, a szüleid szerinted őskövületek. Kamasz vagy, használd ki minden előnyével! Kamasz vagy, ha ügyetlenkedsz, most még cuki vagy. Kamasz vagy, és ez így most pont jó.
Amit tanácsolok: Kamasz vagy, de nem dilinyós. Tanuld meg, hogy nem mindent kell megtenni, amit amúgy megtehetsz!
Mit tehet a szülő, hogy megfelelő partnere legyen gyerekének?
– Olyan nagy már. Tudnia kellene, hogy… – kezdik gyakran ezekkel a szavakkal mondanivalójukat a szülők. Ilyenkor én visszakérdezek:
– Honnan kellene tudnia?
– Háááát…
– Hát… Meg kellene neki tanítani.
Gyerekkori emlékem sejlik fel ilyenkor. 15 éves voltam. Ellátogattam egy barátnőmhöz hétvégére, ahol megkértek, hogy főzzek nekik knédli-hús-káposztát, hisz Csehszlovákiából jöttem. Bedagasztottam a knédlit, megsütöttem a húst, és megpároltam a káposztát.
– Látod lányom, Lara ezt már tudja. Neked is tudnod kellene, hisz te is nagy vagy, mint ő.
A barátnőm ott állt, és nem tudta, mit válaszoljon. Teljesen meg volt zavarodva az anyja megsemmisítő mondatától. Rettenetes érzés volt részt venni ebben a jelenetben. Ekkor én szólaltam meg:
– Én azért tudok ilyet, mert az én anyukám ezt megtanította nekem.
Kedves szülőtársam, ne feledd, csak azt várhatod el a gyerekedtől, amit megtanítottál neki.
Amit tanácsolok: Ne tévesszen meg, hogy a 14-18 éves kamasz már felnőttnek néz ki testileg. Belülről még gyerek, ezt ne feledd!
Ha a családtagok eltávolodtak egymástól, hogyan/mivel/miként kerülhetnek közelebb egymáshoz?
Úgy, ha nem téveszted össze a szezont a fazonnal. A felnőttet a felnőttessel. Kamasz gyerekednek szüksége van a szüleire ugyanúgy, mint 3 évesen. Hisz ugyanolyan gyerek, csak épp más életszakaszban van. Neki a korához kapcsolódó történések mind újak. Ne tévesszen meg, hogy neked mindez ismerős, egyszerű és egyértelmű. Ne feledd, az újszülöttnek minden vicc új. Ez a gyerekedre minden szempontból igaz, hisz a gyerekednek minden helyzet új, amikor először kerül vele szembe. Attól, hogy neked valami evidens, attól az még neki nem az.
A 14-18 éves kamaszok épp azt tanulják, hogy hogyan tudnak majd a felnőttek közé beilleszkedni. Nekik minden újdonság. A tükörben ők is látják, hogy egész felnőttesen néznek ki, miközben fogalmuk sincs, milyen felnőttnek lenni. Ne versengj a gyerekkel! Nem nagy kunszt ugyanis ügyesebbnek, jobbnak lenned. Neked volt időd gyakorolni, míg neki nem.
A gyereked esetében a kulcsszó: felnőttesen. Ha azt várod el tőlük, hogy felnőttként viselkedjenek, akkor csalódás fog érni téged is és a gyerekedet is. Nem tud felnőttként viselkedni, mert még gyerek. Felnőttesen igen, de az elsőre tuti sutának tűnik majd. De sebaj, hisz ő még tanulja az új helyzeteket. Viszont ha nem tanítod meg neki megfelelően kezelni a helyzeteket, akkor felnőttként is suta lesz. Persze megtanulja majd a saját kárán, de akár szeretheted a gyerekedet annyira, hogy tanítod őt, példát mutatsz, hogy lássa, hogyan kell nem sután működni a mindennapokban.
Praktikus példaként vizsgáld meg a következőt: gondolj bele, hogy miként vélekedsz az érettségidről most és hogy vélekedtél róla előtte. Előtte az ember izgul, hisz sok a kérdés, nehéznek tűnik, stresszes a helyzet. De minél többet tudsz, annál jobban megnyugszol. Utána meg főleg. Mire szülő leszel, olyan bagatellnek tűnik az élet egyéb nehézségeihez képest az akkori stressz. A gyerekednek minden helyzet ugyanolyan új, mint neked volt az érettségid. Azzal tudod segíteni a gyerekedet, ha megtanítod neki, amit te már tudsz.
Amit tanácsolok: Készítsd fel a gyerekedet a felnőtt életre! Tanítsd meg mindenre, amit tudsz, hogy minél gördülékenyebb legyen az átmenete a gyerekkorból a felnőttkorba! Mutass példát!
