Ha egy igazi klasszikus alkotásra vágyunk, irány a Budaörsi Latinovits Színház. Márciusban és áprilisban több alkalommal is színpadon Tennesse Williams A vágy villamosa.
Tennessee Williams így írt 1947-ben megjelent, Pulitzer-díjat nyert darabja keletkezéséről: „Sosem tudtam tisztán megragadni a folyamatot, amelynek során egy színdarab ötlete megszületik bennem. A darab egyszerűen alakot ölt, akár egy jelenés, amely egyre világosabbá és kézzelfoghatóvá válik. Eleinte nagyon halvány gondolat, mint például a Vágy villamosa esetében, amelyet az Üvegfigurák után írtam. Egyszerűen felmerült bennem egy látomás egy nőről, aki az ifjúkora vége felé jár. Egy széken ül, egyedül egy ablak előtt, boldogtalan arcát megvilágítja az ablakon beszüremlő holdfény. A nőnek találkája lett volna, de hiába vár a férfira, akivel össze akartak házasodni. Azt hiszem, a nővéremre gondoltam, aki őrülten szerelmes volt egy fiatalemberbe, aki a cipőkereskedelemben dolgozott, és udvarolt neki. Nagyon jóképű férfi volt, a nővérem fülig beleszeretett. Valahányszor a telefon megszólalt, Rose majdnem elájult, mindig azt hitte, őt hívja a fiú randira. Minden második este találkoztak, aztán a hívások egyszer csak abbamaradtak. Rose akkor kezdett idegileg leépülni. Ebből a látomásból alakult ki később A vágy villamosa. Először Blanche széke a holdfényben volt a címe, ami egy nagyon félresikerült cím – mindenesetre A vágy villamosa ebből a képből, az ablak előtt ülő nő képéből született” – idézik a szerző szavait a színház weboldalán.
A darab története megkapó, magában hordozza a reményt, de egyúttal a reménytelenséget is. Ármánykodást, szerelmet. Egy megfoghatatlan, ábrándokkal teli szerelmi képet, amiről azt sem tudjuk, igaz-e, vagy hamis. De kinek mi az igaz és mi a hamis?
Blanche DuBois állástalan irodalomtanár nővéréhez, Stellához és annak férjéhez, Stanley Kowalskihoz költözik New Orleans szegénynegyedébe egy fülledt, kicsi lakásba. A szerelmespár gyereket vár. Blanche és Stanley rögtön összetűzésbe kerülnek, mert Blanche kikéri magának a férfi agresszív viselkedését, Stanley pedig cserébe hazugnak tartja a sógornőjét, és nyomozni kezd utána. Blanche megismerkedik Stanley egyik barátjával, Mitch-csel, és romantikus kapcsolat alakul ki köztük. Stanley elmond Mitch-nek mindent, amit Blanche-ról megtudott, de ez olyan terhelő, hogy Mitch inkább lemond a szerelméről.
Ki a beteg? Én vagy a világ? Túl lehet-e ép ésszel élni a pusztító, primitív környezetet? Vagy neked is állattá kell válnod, ha mindenhol állatok vesznek körbe? Blanche egy emelkedett lélek, örök kívülálló, egyszerűen jobb, mint a környezete, vagy egy gyenge alkoholista? Pedofil vagy álmodozó? Bűnös vagy ártatlan? Egyedi eset vagy kortünet? Ezekre keresi a választ a darab.
A februári előadásokra már elfogytak a jegyek, de márciusra és áprilisra is vannak még bőven, melyekből válogathattok. ITT találjátok a lehetőségeket.
Szereposztás és közreműködők:
BLANCHE TAKÁCS KATALIN
STANLEY RÁBA ROLAND m.v.
STELLA BOHOCZKI SÁRA
MITCH ILYÉS RÓBERT
EUNICE PÁDER PETRA
STEVE FRÖHLICH KRISTÓF
FIATALEMBER SAS ZOLTÁN e.h.
PABLO JUHÁSZ VINCE e.h.
ORVOS BREGYÁN PÉTER
fordító: HAMVAI KORNÉL
dramaturg: NÉMETH NIKOLETT
díszlettervező: IZSÁK LILI
jelmeztervező: KISS-VÉGH EMŐKE
világítás: SOKORAI ATTILA
koreográfus: MEZEI BENCE
a rendező munkatársa: BALLA ANETT
súgó: HASELBACH IVETT GABRIELLA
rendező: ÖRDÖG TAMÁS