POÓR TIBOR: A stadionban lévők és a tévénézők számára rendkívül attraktív, pezsgő, változatos és drámai végkifejletű meccs volt ez. Persze, főleg Weiss edző nem díjazhatta csapata teljesítményét, de végül a Slovan hozzájárulásával kapott ez a meccs a végére még nagyobb löketet. Teljesen felesleges arról beszélni, mi lett volna, ha a Slovan még nem bajnok. Egyszerűen a góljainkkal darabokra szedtük a Slovant. Szerencsére már kevés idő volt arra, hogy a kapuscserére farkasként reagáló Slovan teljesen megfordítsa a meccs eredményét. Mi már régebben a rizikó határán mozogtunk cserekapus témában, ma ezt plasztikusan kipróbáltuk, de erről többet a SzerdaHelyzetben. A meccs a megérdemelt győzelmünkkel végződött, és nagy igazságtalanság lett volna, ha a szezon talán leglátványosabb csapatteljesítményével nem nyerünk. Ezt viszont, főleg taktikailag, a maradandó, kevésbé nyitott meccsen kell folytatni. Most viszont ünnepeljünk, kellett már egy ilyen pozitív emóciókkal teli győzelem. Gratula a csapatnak és Trusának a Slovan elleni, nem mindennapi mesterhármashoz. Hajrá, DAC!
SZIGETI ATTILA: Marha meccs volt gyerekek… Szóval, ha egy listavezető látogat a MOL Arénába, aki pár fordulóval a bajnokság befejezése előtt már megszerezte a bajnoki címet, 27 perc után nem kerülhet 3 gólos hátrányba. Vagy mégis?! Mégha a Slovanról van is szó, akkor sem. Csúcsteljesítmény volt a DAC-tól a 60 perc, aztán kicsit „cserélgettünk”. Számomra óriási élmény volt, mikor feléledtek a Slovan-remények és Redzić gólja elküldte azokat Pozsonyba. Taktika? Ettől az edzői stábtól ezen a mérkőzésen láttam az eddigi legjobbat. Természetesen kellett hozzá a játékosok magas szintű pszichikai felkészülése.
