FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Nyilván nem nehéz kitalálni, hogy az utca a Sárga kastélyban létesített Csallóközi Múzeumról kapta a nevét. A somorjai Khin Antal által 1927-ben alapított múzeum örököseként létrejött helytörténeti gyűjteményt viszont csak az 1970-es évek elején költöztették át ide a Bacsák (akkor Gottwald) utcai – Bacsák Móric által építtetett, de azóta lebontott – Fehér kastélyból. Vagyis Múzeum utca elnevezéssel a mai helyén legfeljebb a 70-es évek elejétől találkozhatunk.
A térség történelmi nevei még a Széna tér, illetve a magyar időkben Pókateleki tér. A Kaufland bevásárlóközpont mögötti szakasza tulajdonképpen az öreg Galántai út része volt anno, amit az új nyomvonal kialakítása után előbb a Slovlik kerített el… majd a Kaufland megépülésével, vagyis 2001-től kezdve végérvényesen zsákutca lett. Születésem idején már a Sárga kastélyban működött a Csallóközi Múzeum, ami a nyolcvanas években a „kötelező” iskolalátogatások egyik helyszíne lett.
Tudjátok-e, milyen állat van a kastély oromzatán? – kérdezte tőlünk a tanár, de alapiskolás diákként bizony senki sem tudta rá a választ. Vajon Te tudod?
Honnét is tudtuk volna, egy ilyen korú gyereknek még nem dolga a történelmet kutatni, mégha az a városa történelmét jelenti is. Maga a múzeumlátogatás szintén inkább nyűg, mint a feledhetetlen program szinonimája volt sokunk számára, ami csupáncsak arra jó, hogy „lóghassunk” a suliból. Valaki azonban mégis kibökte: egy pulyka, avagy régies névén póka. Hadd ne kelljen elárulnom a srác nevét, hisz az ilyen dolgok miatt anno ugyancsak csodabogárnak nézték az emberfiát. Talán még ma is?
Abban az időben – s egészen a közelmúltig – az volt az elfogadott narratíva, hogy a kastélyt Pókateleki Kondé Miklós nagyváradi püspök építtette: – A Kondékat Pókatelke örökös birtokosaiként ismerjük – mesélte a tanár.
Ezért is fogadtam kételyekkel a legújabb fejleményeket, mert amit az ember gyerekkorában megtanult, azt csak nehezen fordítják ki elméjéből. Ilyen volt például az az elképzelés, hogy a magyar nyelv valójában nem is a finnugor nyelvcsaládba tartozik, és elmélete pusztán politikai indíttatású volt. A teória szerint Ferenc József a magyarság büszkeségét akarta ezzel megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezően tanítani, amire a magyarok nem lehetnek büszkék!?
…de miért éppen pulyka és nem páva? Ha már:
„Szebb a páva, mint a pulyka, rút, rút, rút…” – vágta közbe az osztály fenegyereke, amivel kishíján belefojtotta a szót a kastélyban idegenvezetést tartó tanárba. De az végül vette a lapot: – Mert a Sárga kastély Pókatelkén épült és nem „Pávatelkén”, te nagyokos – válaszolta… A Sárga kastély kapcsán azóta eltelt évtizedek történései és fejleményei Nagy Attila, Dunaszerdahely krónikása és helytörténésze előadásaiban csúcsosodtak ki. Eredete alapjául Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete szolgált.
Ez szerint a Sárga kastélyt 1754-ben Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtette unokatestvére, Padányi Biró István számára, akihez a telek zálogjogon jutott a Kondéktól.
Az csupán 1805-ben került a Kondé József Benedek családjának birtokába, akik az eredetileg barokk stílusú kastélyt a 19. század legelején klasszicista stílusban átalakították át. Ekkor került fel oromzatára a hatalmas kőpulyka szobra. 1854-ben Wahlberg Miklós bécsi egyetemi tanár vette meg a kastélyt, aki azt haszonbérbe adta. Később lánya, Habermann Nándorné örökölte meg, ő viszont 1910-ben eladta a közeli keményítőgyáráról (a későbbi Slovlik) híres Dukesz és Hercog cégnek.
A cég gazdasági célokra használta egészen 1943-ig, amíg tőlük azt a zsidóktól való vagyonelkobzás címén el nem vették.
1946 és 1971 között állami birtokként tartották számon, szálláshelyként és hivatalként is működött. 1971-től napjainkig a Csallóközi Múzeum székhelye. Minden ül tehát, csak éppen a kastély létrejöttének körülményeit tanulhattuk újra. De hát, a jó pap is holtig tanul. A Múzeum utca azonban nem ér véget a kastéllyal.
Ott van még a Dukesz és Hercog-féle, 1905-ben szintén a Wahlberg – Habermanéktól megvásárolt keményítőgyárból lett Slovlik „lekvárgyár”, ami napjainkban a népszerű Minit termékek otthona.
Aztán a Tesla vállalat egykori második dunaszerdahelyi üzemegysége, amelynek ünnepélyes alapkőletételére 1985-ben került sor a Csallóközi Múzeum mögött, ahol addig a Dunatőkési Állami Gazdaság és a Mezőgazdasági Építővállalat garázsai voltak. A vállalatot később Progressonra keresztelték, majd objektumait mint Schütt Kft. ismertük. A Tesla központi épületét mindeközben a rendőrség vette birtokába. A Teslával egyidejűleg a pozsonyi Cérnagyár, kissé hátrébb, de ugyanitt terjeszkedett – a mai Halász bútorszalon helyén. Alapkövét ma is megtaláljuk az udvarban. A pozsonyi cérnagyár volt egyébként a patrónusom a szakmunkásképzőben, de ez már egy másik történet…
MÉG TÖBB FOTÓ A MÚZEUM UTCÁRÓL
ELŐZŐ RÉSZEK:
DS – Az én utcám, a te utcád
