A gyermekek nemcsak saját szüleik kincsei, hanem az egész társadalom gyöngyszemei, hiszen bennük rejlik a jövő. Éppen ezért kell vigyáznunk rájuk, óvnunk őket.
Sajnálatos módon bizony vannak szomorú esetek, amikor valaki elveszíti féltve őrzött kincsét, a gyermekét. Hogy sose feledkezzünk meg róluk, világnapot hirdettek a tiszteletükre. Az eltűnt gyermekek világnapját május 25-én tartják. 1979-ben ugyanis ezen a napon veszett nyoma New Yorkban a hatéves kisfiúnak, Etan Patz-nak. Eltűnésének napját Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban az eltűnt gyermekek nemzeti napjává nyilvánította. Az eltűnt kiskorúak ügyét Európában a 2001-ben megalakult Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderáció karolta fel.
A szervezet kezdeményezte, hogy május 25-e legyen az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja. A világnap célja, hogy felhívják vele a figyelmet a megelőzés és az egymással való együttműködés fontosságára.
Mindig is vigyázni kellett a gyermekekre, napjainkra viszont ez csak fokozódott. Egyre több veszély fenyegeti a kiskorúakat. Ez talán köszönhető az internet berobbanásának, a közösségi oldalak térhódításának. A gyerekek lényegében az online térben élik az életüket, ami persze a felnőttekre ugyanúgy igaz, de a gyerekek akkor is gyerekek maradnak, akikre nekünk kell vigyáznunk.
A fiatal fiúk és lányok mindent a közösségi hálón osztanak meg egymással. Képeket posztolnak, videókat tesznek közzé. Megadnak magukról minden adatot, mert nem tudatosítják, hogy ezzel akár bajba is sodorhatják magukat.
A tizenévesek még nagyon könnyelműek lehetnek, amit nem lehet felróni nekik, hiszen ők még valóban gyerekek. Nem biztos, hogy fel tudják mérni a dolgok súlyát, csak teszik, amit épp bulisnak tartanak. Épp ezért van szükség arra, hogy kontrolláljuk őket. Nem kell túlzásba esni és átmenni helikopterszülőbe, de igenis rálátásunknak kell lenni arra, hogy mit csinál a gyerek, amikor a telefonját nyomkodja. Egészséges kereteken belül, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne csinálhassanak butaságot. Persze a bajt nemcsak ez okozhatja, de ha tehetjük, védjük, ki, amit csak lehet.
Senkit sem kell eltiltani az internettől, csupán meg kell tanítanunk a gyermekeknek annak biztonságos használatát, illetve azt, hogy mi a helyes és mi a helytelen.
Azért, hogy meg tudják különböztetni a jót és a rosszat, csakis mi vagyunk a felelősek, a mi dolgunk irányt mutatni nekik.
Egy szó mint száz, vigyáznunk kell a fiatalokra, még akkor is, ha az adott pillanatban ők ezt idegesítőnek találják…
