FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Amikor a játékvezető lefújta a találkozót, a dühöm mellett csak arra tudtam gondolni, hogy nekem erről az estéről még írnom is kell valamit. Valami kevésbé frusztrálót, amitől megnyugszom, és talán aludni is fogok tudni. Mert „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes” – annak idején folyton ezt a József Attila idézetet írtuk alapsuliban a füzetek első lapjára, és én évekig meg voltam győződve róla, hogy ezt is Lenin mondta, mint a 3x „tanulni”-t. Sokat, nagyon sokat kell még tanulnunk, mert ehhez a mérkőzéshez közünk nem volt!
Sorozatban hetedik éve, összesítésben pedig tizedszer jutott ki az európai kupák valamelyikébe a DAC! Sikersztori vagy kötelező, jobban mondva elvárt történet egy olyan infrastruktúrával és háttérrel rendelkező labdarúgóklubtól, amilyen a dunaszerdahelyi? – ki-ki döntse el magában. Én amondó vagyok: hetedik éve megszakítás nélkül ott vagyunk Európa futballtérképén, ez tény. Nem véletlenül és nem is érdemtelenül, s talán eljött az ideje annak is, hogy valami maradandót alkossunk az öreg kontinens focipályáin. De így?
Tavaly mázlink volt a sorsolással – vagyis azt hittük –, aztán szinte Fortuna istenasszony markába köptünk, aki még ennek ellenére sem fordult el tőlünk.
Verhető ellenfél, az első meccs kint, a visszavágó odahaza. Mi ez, ha nem szerencse? Megtetézve mindezt, szeretett klubunk olyan döntést hozott, amire kevés példát találnék a világtörténelemben: repülő- és belépőjegyet osztott szét a bérletes szurkolótársaink közt a bakui mérkőzésre, illetve minden kiutazó meccsjegyét fizette. S ha ez még nem lenne elég, aki Azerbajdzsánban járt, annak a csapat kassai mérkőzését is állja.
Hatalmas tisztelet érte, DAC! – de szabadjon megjegyeznem, hogy én nem azzal kezdeném a 120-as jubileum ünneplését, hogy akkor leszel részese, ha veszel bérletet.
Átélni életed egy meghatározó fejezetét úgy, hogy közben örömérzeted legyen? Nos, ilyen lehetett például kiutazó szurkolótársaink számára az, amikor a mérkőzés napján Baku utcáit járva spontán módon különféle fejfedőket próbálgattak. Az otthonmaradók ugyanakkor napokig izgultak, vajon nyomon követhetik-e szeretett csapatuk találkozóját? Végül ez is megoldódott.
Az UEFA Konferencia Liga 2. előselejtezőjének első mérkőzésén az azeri Mardakanban leptünk pályára, ahol a PFC Zira megalázó vereséget mért ránk.
Talán mert hagytuk, és úgy táncoltunk, ahogy fütyültek? Esetleg az összeszokottság hiánya? Vagy a Kaszpi-tenger menti éghajlat? Már a kezdőcsapaton meglepődtem, bármilyen hálásak lehetünk Trusának, gyakorlatilag az egész felkészülési időszakot kihagyta. Almásit a félidőben behoztam volna, pedig még „csak” 2:0 volt akkor. Középpálya, védelem – ahogy elnézem, a tavalyi csapattal álltunk ki, akkor minek az erősítések? Csinger korai serülése… Majd az 54. percben, 4:0-nál hármas csere, és elkezdünk focizni? Mester, ez mi volt?
Igazából nem szeretném tovább elemezni a játékunkat. Jól kezdődött, aztán sorba jöttek a bekapott gólok, és felment a pumpa bennem.
Elnézve az on tour-os képeket, Azerbajdzsánnak viszont bejött. A közhiedelemmel ellentétben elmaradott ország helyett egy „olajozottan” működő társadalom: modern felhőkarcolók, luxus és pompa. Ellenfelünket 2014-ben alapították, tehát mindössze tízéves klubról beszélünk. Mi meg 120! Nincs igazság… Hogy is mondta a tulajdonos úr? Nem adunk el meghatározó játékost, viszont az így keletkező költségvetési hiányt az Európa-kupa csoportköréért járó UEFA-juttatásoknak kell majd pótolni. Győrben meg új stadion épülne?
Belefáradtam gyerekek, rögtön itt az elején. Biztos a sok munka teszi. Az ország másik fele pedig majd megint rajtunk röhög…
Szóval, kimentem otthon a vécére és magamra zártam az ajtót, miközben leírtam ezt a meccsjegyzetet. Ma ennyi tellett, állítólag holnap kora délelőtt véleményezhetitek. Vagyis, ha olvasod, az már a mai nap. Tudjátok mit? Egy hét múlva nyerünk 5:0-ra, és továbbjutunk. Kassát is szétszedjük, Škrtel mondta, hogy a DAC a bajnoki cím várományosa. Na jóccakát, reggel megint meló. Hajrá, DAC!
PFC ZIRA–DAC 1904 4:0 (2:0)
DAC: Popović – Andzouana, Csinger (15. Kaša), Kacharaba, Brunetti, Mendez (54. Yapi) – Vitális, Dimun (54. Bajo), Ramadan (54. Bernát) – Redzic, Trusa (66. Almási).