POÓR TIBOR: Bizony az első perctől úgy nézett ki a csapatunk, hogy a játékosaink java része nemhogy nem hiszi el a négygólos hátrány lefaragásának lehetőségét, hanem azt se, hogy képesek vagyunk nyerni. Ami, megjegyzem, plusz összeg lehetett volna és koeficiensünk is javulhatott volna. Valószínűleg sem az edző, sem az elemzőink bőséges csoportja ezt sem tudta megmagyarázni a játékosainknak. Az első félidő az utóbbi évek talán egyik legrosszabb és legszétszórtabb játékát hozta a részünkről, rengeteg érthetetlen rossz passzal, individuális fegyelmezetlenséggel, szüntelen egymásra mutogatással és kézcsapkodással a bíró felé is.
Edző. Hogyan is kezdjem? Per pillanat nincs kémia a játékosok között, de hasonló a képlet a csapat és az edző között. Sok késői és hibás döntést hozott, ez mellett a maradék jó döntéseit sem próbálták nagy akarattal elvégezni a játékosaink. Gyakorlatilag a játékoskeret és az edzői stáb kvittek – egyik alakulat sem értette meg, hogy 3754 néző előtt, illetve pláné azért, mert ilyen drasztikusan csökkent a nézőszám az elvárthoz képest, nem lehet ilyen gyenge teljesítményt nyújtani, gyengébbet, mint egy hete. Mindamellett, a játékosok java része abszolút lélek nélküli. Ami meg abszolút visszataszító volt – a meccs alatti tömeges egymásra mutogatás és a felelősség hárítása a játékostársra. Érdekes, de szerintem nem lesz nehéz a SzerdaHelyzet. Eddig nem féltem a Komárom elleni meccstől, de… Nem lehet megismételni ezt a borzasztó hozzáállást.
U.I. Nem egy hírt kaptam már meccs közben a szlovák ismerőseimtől és a szlovák kollégáktól. Ellenben a szociális hálókkal, az ismerőseim nem gúnyoltak, hanem sajnáltak. Nem tudom, hogy melyik verzió a rosszabb… Ach….
KOVÁCS MÁTÉ: A meccs kezdete előtt Trusa és Yapi is hergelte a közönséget, az első pár percben energikusan kezdett a hazai csapat. Viszont ez hamar elszállt, a Zira magabiztosan tartotta a labdát, míg a DAC letámadása folyamatosan elcsúszott. Folyamatos zavart okoztak a vonalak közé visszamozgó Zira-játékosok, főként a vendégek bal oldalán. Yapi és Herc játéka biztató volt az első félidő után. A második félidő ismét jobban sikerült a hazaiaknak, de bő tíz perc után jött a hidegzuhany, Yapi kiállítása. A kiállítás után a DAC megpróbált újítani, viszont gondot okozott teljes létszámban is a letámadás. A Zira ezután magabiztosan kontrollálta a meccset. Legveszélyesebb lehetőségek pontrúgásból adódtak, az viszont aggasztó, hogy akcióból megint nagyon kevés helyzetet alakított ki a DAC. Bősze Levente debütálása történelmi volt és magabiztosan lépett pályára, mégha emberhátrányban is játszott a DAC. Nyugodtan számolhatnak vele továbbra is az első csapatban. Az európai kalandok ismét korán véget értek. Ismét a padlóról kell felállni…
