FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Kettős vereséggel búcsúzunk Európától. Az azerbajdzsáni fiaskó után odahaza a tisztes helytállás sem sikerült. Szép dolog a fogadkozás srácok, de kérdem én – csak fel ne kapjátok a vizet: egyáltalán megizzadtatok? Edző vajon rátok ismert? Tudjátok, mit nem értek? Ha a csapat gerince egyben maradt, illetve papíron még erősödtünk is, akkor mi ez a gyászos foci a részünkről? Hol a motiváció, hol a szív, s az akarat? Mester, te hogy látod? Szeretnéd végleg hazacuccolva nézni a Reszkessetek betörőket karácsonykor? – csak mert egy szerdahelyi néphiedelem szerint jó úton haladsz?
Csütörtök reggel van, meccsnap! Meccsnap – ahogy gyakran kezdi mondanivalóját a mérkőzés napján kicsi és nagy, idős és fiatal, hogy kellő hőfokra izzítsa magát s környezetét. Az UEFA Konferencia Liga 2. előselejtezőjének visszavágó mérkőzésén az azeri Zira csapatát látjuk vendégül este a MOL Arénában. A kinti találkozón leszerepeltünk, hátrányunk tetemes, már-már behozhatatlan. A mardakani négygólos vereséget követően egy kisebbfajta futballcsodára lenne szükség.
Vajon sikerülhet? – a kérdés mindannyiunkban ott motoszkált, ahogy talán a válasz is.
Az első gondolatom bizony nem éppen optimista gondolat volt. Az odavágón 1:0-ás DAC-győzelmet vártam, majd gólról gólra dőlt össze bennem minden remény. Ismerve a DAC jelenlegi miliőjét – és úgy általában is –, lehetetlen vállalkozás a miénk. Esetleg a győzelem összejöhet, viszont a továbbjutás? Talán egy szikra megadná bennem a kellő löketet, és akkor elkezdhetnék mégis bízni a sikerben. Mert most még nem tudok pozitív sugallattal segíteni szeretett csapatomon, holott tőlem is elvárják. Mindannyiunktól elvárják! Oké, akkor posztoljunk egyet a közösségi oldalon:
Meccsnap! – a csodában bízva!
„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek…”
(Ady Endre: A Tűz csiholója, részlet)
„Csak akkor üthetjük ki a Zirát, ha mi mindannyian – játékosok, edzők, szurkolók – hiszünk ebben.” – állt hasonlóképpen a DAC mérkőzés előtti beharangozójában. Nagyszerű dolog lenne véghezvinni! – ha bátrak lesznek, akik mernek. A Slovan ötöt rúgott odahaza, pedig nekik nem volt „kötelező” – vitattuk meg a szomszéd úrral. Aztán eltelt a nap, a mérkőzés műsorfüzetét már jóval a kezdés előtt beszereztem a Store-ban, ahol természetesen az új, csíkos DAC-mezt is megcsodáltam. Nekem felettébb tetszik!
Almási Laci a kezdőben! Másképp el sem tudtam volna képzelni. Az odavágóhoz képest Yapi, Bajo és Herc szintén. Akkor gyerünk! – magyar zászlótenger a MOL Arénában.
Az első 10-15 perc megmutatta, hogy talán lehet keresnivalónk, aztán a 25. percben vezetést szereztek a vendégek – 0:1 – s itt tulajdonképpen bevégeztetett. Ami ezután jött, abszolút méltatlan a DAC-hoz, pláne a 120-as jubileumát ünneplő DAC-hoz! Helyezkedési hibák, pontatlan passzok. Mintha elfelejtettünk volna focizni, vagy nem is akarnánk? Voltak pillanatai a mérkőzésnek, amikor a vendégek nem siettek sehová, de miért is tették volna, ha mi sem futunk az eredmény után?
Hol a csapatunk? – kérdezte a szurkolótábor. Abszolút helyénvaló a kérdés!
A 40. percben ugyan Mendez révén kiegyenlítettünk – 1:1 –, de sejteni lehetett, hogy ez már nem oszt, nem szoroz. A szünetben cseréket vártam, de megint elmaradtak. Aztán a második játékrészt ismét mi kezdtük jobban, ám ez megint csak pár percet jelentett. Az 56. percben Yapi utolsó emberként lerántotta a kapura törő azerit. Kiállítás és tizenegyes, a büntetőt pedig magabiztosan értékesítette a Zira – 1:2. Xisco Muňoz hármat cserélt, többek közt pályára küldte Bősze Levit, aki a maga 15 évével minden idők legfiatalabb játékosaként léphetett pályára az európai kupaporondon. Legalább valamiben az elsők vagyunk!
A mérkőzés azért is emlékezetes marad, mert közben Kós Hubert révén 200 méter háton megszületett az első magyar aranyérem a párizsi olimpián!
A DAC kettős vereséggel (összesítésben 1:6) búcsúzik az UEFA Konferencia Liga idei kiírásától, egy olyan azeri klub ellen, amelyet mindössze 10 éve alapítottak. Tavaly a grúz Gori, idén az azeri Zira. Jövőre? Ha majd megkérdezik, érdemes-e indulnunk, mit válaszolsz?
– Kocsmában vagyunk, ha akartok focizni, szóljatok?!
– Keményen kell dolgoznunk a jövőben – nyilatkozta Xisco Muñoz a mérkőzés után.
Ezzel a mondattal van tele a hócipőm, mester! Jöhetnének inkább dolgozni azok helyett, akiknek egyetlen kikapcsolódásuk ti vagytok. Tőletek várják a sikereket, de amit jelenleg nyújtani tudtok, az csak az alibizmus! „Fodbalozzatok végre, eccso!”
Vasárnap csallóközi derbi, DAC–Komárom a MOL Arénában. Láttam Radványi Miki legénységét focizni a Slovan ellen, és kezdek parázni. Hajrá, DAC! Hajrá, magyarok!
DAC 1904–ZIRA 1:2 (1:1)
Gólszerzőnk: Mendez
DAC: Popović – Yapi, Kacharaba, Brunetti, Mendez – Herc (61. Vitális), Dimun (61. Bernát), Bajo (80. Tuboly), Andzouana (K) – Almási (61. Redzic), Trusa (74. Bősze)
KAPCSOLÓDÓ:
A SzerdaHelyzet nyilatkozik a DAC–Zira (1:2) Európa Konferencia Liga mérkőzésről
FOTÓK, VIDEÓK: A Zira elleni visszavágót is elbuktuk
