Légy résen!

FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL

A mai ismereteink szerint a világunkban sok mindenből sok van, de talán igazságból van a legtöbb. Mindenkinek megvan a maga igaza, a saját, külön bejáratú véleménye, a maga valósága. A világ viszont nemcsak fehér és fekete, nemcsak jó és rossz, a dolgok, a történetek sokféleképpen, sok szögből nézhetők, láthatók és láttathatók. Erre teszünk ma újra kísérletet a Klikkout Sokszög című műsorában.

„Légy résen!” mondja Bruce Willis az Utolsó cserkész akciófilmjében – de hogy mit csinál ma egy cserkész és hogy hány tagja van a világ legnagyobb ifjúsági mozgalmának, azzal kevesen vannak képben. Felvezetésképpen említsük meg, hogy a cserkészet önkéntes, pártpolitikától független, vallásos ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára, származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Lord Robert Stephenson Baden-Powell of Gilwell határozta meg a 20. század első évtizedében. A világ, majd a magyar cserkészmozgalomnak a létrejötte után 1990. március 11-én megalakult a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, amelynek tagjaiból kértem fel beszélgetőtársnak Gál Várady Tamarát, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség mentorkoordinátorát, Balogh Gábort, a SZMCS elnökét és Csémi Szilárd Kismedvét, a SZMCS szervezeti alelnökét, irodavezetőjét. Jó munkát, cserkésztestvérek! Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást és mivel nagyon régóta ismerjük egymást, a mostani beszélgetést – ahogy az cserkészberkekben is szokás – tegező formában fogjuk lefolytatni. Akárcsak az eddigi beszélgetésekben, most azzal a kérdéssel indítok, hogyan is találkoztatok ezzel a mozgalommal. Kezdjük a hölggyel!

Tamara, mikor lettél cserkész és hogyan, melyik csapatnál, miért pont a cserkészet fogott meg?

G.V.T.: Jelenleg az ötödik számú Szent Jakab cserkészcsapat tagja vagyok, Nyékvárkonyban tevékenykedem. Második osztályos koromban lettem cserkész, de az azt megelőző nyáron történt, hogy egy társasházban laktunk, ahol kinéztem az ablakon, és az alattunk lakó lány éppen egy cserkésztáborból jött haza. A cserkészek tudják, hogy a táborok után mindig az udvaron pakoljuk ki a táskáinkat, mert ott bármi előkerülhet. Láttam, ahogy előveszi a hálózsákot, a túracipőt és a rengeteg sáros ruhát. Nagyon izgatott lettem, és meg akartam tudni, ez mégis micsoda. Megkérdeztem tőle, hol volt, mondta, hogy cserkésztáborban, és szeptembertől én is elkezdtem a cserkészetet. Azóta töretlenül tart a szerelem.

Gábor?

B.G.: 2002-ben voltam először táborban Paláston, ahol a katolikus havilap, a Remény szervezett egy tábort Ajpek Gabriella alapító vezetésével. Annyira jól éreztem ott magam, hogy a szüleim felajánlották, maradhatok még a következő táborra is, ami egy cserkésztábor volt. Ekkor kezdődött a cserkészetem, 2002 óta vagyok aktív. Dunaszerdahelyen kezdtem a tízes számú Szent György cserkészcsapatnál, most pedig Csallóközkürtön próbáljuk beindítani a cserkészetet, másfél éve van ott egy cserkészrajunk.

Csapatilag most már oda tartozol vagy kétlaki életet élsz?

B.G.: Csapatilag most Nyékvárkonyhoz tartozom, az egyik nyékvárkonyi raj a mi rajunk. Én is a nyékvárkonyi cserkészcsapat tagja vagyok. Újdonságokat tudok meg a saját csapatomról, ez is mutatja, milyen az, ha valaki szunnyadó cserkész. Azt szokták mondani, hogy aki egyszer cserkész, az örökre cserkész marad. Szilárddal sokkal korábban találkoztunk egy nyári táborban, amikor a cserkészetről még semmit sem tudtunk. Emlékeim szerint az egy, a nyolcadik osztály utáni nyári tábor volt, valahol Magyarországon, majd igazából 1994-ben futottunk össze a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség egyik segédtisztképző táborában. Nálad hogy jött a cserkészettel való találkozás?

Cs.Sz.: Édesapámat felkereste egy nagymegyeri öregcserkész, hogy a két fiát, akik már érettek voltak a táborra, engedje el. Szabolcs öcsém nem akart menni, én viszont igen. Annyira jól sikerült a tábor, hogy a harmadik napon már megbízott őrsvezető lettem, bár csak a hetedik napon tettem fogadalmat. A következő évben indult el a segédtiszti tábor, rögtön az első két nyáron legalább hat ilyenben vettem részt.

Azt azért mondjuk el, hogy a cserkészet mozgalma a már említett Baden-Powellel kezdődik, akinek 1908-ban megjelent egy könyve, a Cserkészet fiúknak. Az egész mozgalom kezdete oda tevődik, de az, hogy most a szlovákiai magyar cserkészetről beszélünk, egy összetettebb történelmi folyamat, mert már az I. világháború előtt is volt magyar cserkészet. Szilárd, erről te tudsz többet mondani…

Cs.Sz.: Magyarországon, az akkori Magyar Királyság területén gyakorlatilag a tízes években indult meg a cserkészet. 1912-ben megalakult a Magyar Cserkészszövetség. A Felvidéken 1913 tavaszán vette kezdetét a folyamat Komáromban – és ahogy nemrég kiderült – , Rozsnyón is. Trianon és az ország szétszakítása után a Felvidéken sokáig tiltották a cserkészetet, de a magyar cserkészek már működtek itt, akik végül a Csehszlovák Cserkészszövetségbe nyertek felvételt, mint szlovenszkói alosztály. A két világháború között komoly cserkészélet folyt itt: meg kell említeni, hogy nagyon sokáig több magyar cserkész volt a Csehszlovák Cserkészszövetségben, mint szlovák. Amikor a bécsi döntés után a Felvidék egy része visszakerült, ők visszacsatlakoztak a Magyar Cserkészszövetséghez, viszont akik az akkori Szlovákia területén maradtak, 1939-ben megalapították a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget. Sajnos 1941-ben sok mindennel együtt ezt az ifjúsági szervezetet is betiltották, kivétel csak a Hlinka-gárda volt. A háború utáni felszabadulást követően szláv csapatokat szervezhettek, de magyarokat nem, bár a Csemadok megpróbálta. Egy darabig búvópatak-cserkészet volt azokban a városokban, ahol erős volt a mozgalom háttere, de ezeket fokozatosan felszámolták. 1968-ban, a prágai tavaszt követően két évig lehetett vörös cserkészet Csehszlovákiában, de a magyar cserkészetet akkor sem engedélyezték, bár Tardoskedden hetekig működött egy raj.

A Csemadokban dolgozó régi cserkészvezetők nagyon szerették volna újra megalakítani a szövetséget, de azt gyakorlatilag csak 1990-ben sikerült kivitelezni. Ez részben egykori öregcserkészek, részben új cserkészek, részben pedig az emigrációban működő akkori Magyar Cserkészszövetség segítségével valósult meg. Ebből a három forrásból táplálkozott a mozgalom.

A kezdet tehát 34 évvel ezelőtti, a jelenlegi elnök pedig itt ül mellettünk. Hogy működik igazából egy csapat, milyen kisebb egységekre bomlik?

B.G.: A legalapvetőbb, legkisebb szervezeti egység az őrs. Amikor Baden-Powell 1907-ben első alkalommal vitte el cserkésztáborba a gyerekeket, őrsökben dolgoztak, innen az elnevezés. Egy őrsbe 4-8 gyerek tartozik, és van egy vezetője. Egy csapatban több ilyen őrs található, a csapatok pedig a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség alá tartoznak. Vannak nagyszámú és alakulófélben levő csapatok, továbbá rajok is, amely egy több őrsből álló szervezet.

Mennyi csapata van most a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnek?

B.G.: A nemrég megalakult kettővel együtt harminckettő.

Vannak olyan csapatok is, amelyek jelenleg nem működnek? A kilencvenes évek lendülete kitartott a kétezres évek közepéig, aztán egy-egy csapat nem vitte tovább a maga működését. Léteznek ilyenek is?

B.G.: Igen, több ilyen is van, de közben folyamatosan alakulnak új csapatok is. Ilyen például a dél-komáromi csapat, akik eddig rajként működtek. A szenci rajunk is cserkészcsapat lett. Gútán is lett csapatunk, legközelebb pedig, ha minden jó megy, pont a Csallóközben, Csallóközkürtön alakítunk csapatot.

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségen belül nincs különbség téve fiú- és lánycsapat között. Lány- és fiúőrsök vannak, de a csapatok vegyesek.

G.V.T.: Így van, a cserkészszövetségünkben nincs különbség a fiú- és lányprogramok tekintetében. Olyan csapatakciók lehetnek, amelyek direkt az egyik nemnek szólnak. Általában ez a mi csapatunknál úgy néz ki, hogy több a kézműveskedés és több népdalt is tanulunk. Ezek jobban lekötik a lányokat, mint a fiúkat, bár a cserkészetben a fiúk is szoktak énekelni.

Mikortól van a kiscserkészet és a cserkészet között különbség téve? A kiscserkész bizonyos életkorig tart.

G.V.T.: A kiscserkészek sárga nyakkendőt hordanak. Hétéves kortól tízéves korig tart, van külön tisztelgésük, kiscserkész ígéretük.

Ők hogy tisztelegnek?

G.V.T.: Két feltartott ujjal, ami a kiscserkészek törvényét jelképezi, amely szerint a kiscserkész engedelmes és segítőkész, továbbá szereti a rendet.

Mondjuk el itt azt is, hogy a rendes cserkészköszöntés háromujjas, és mi, cserkészek bal kézzel fogunk kezet.

B.G.: A három ujjhoz jegyezzük meg, hogy a hazát, Istent és embert jelképezik. A balkezes kézfogásnál általában meglepődnek az emberek, de úgy tartjuk, ez a kezünk közelebb van a szívünkhöz, ezért fogunk így kezet.

Mentőstisztként pontosan tudod, hol helyezkedik el a szív. A cserkészet igazából a kezdetektől egy valláserkölcsi alapon működő szervezet. Van tíz cserkésztörvény, amely lényegében javaslatokat jelent az életvitelt illetően. Az másik kérdés, hogy mennyire éli meg ezeket az ember, de szerintem jó irányba ad nevelést a mai ifjúságnak is. Vajon mennyire él, virul meg a cserkészet a mai világban? Mennyire veszik komolyan mozgalomként?

Cs.Sz.: Az ENSZ után a cserkészet a második legnagyobb mozgalom a földön, gyakorlatilag a világ összes országában létezik valamilyen cserkészet. Kivételt csak az olyan kicsi országok képeznek, mint például a Vatikán, ahol gyerekből nincs túl sok és a diktatórikus berendezkedésűek, mint Kína. Bár érdekesség, hogy az 1997-től ismét Kínához tartozó Hongkongban viszont van cserkészet. A cserkész világszövetségnek jelenleg 40-50 millió tagja van, amelybe mi nem számítunk bele, hiszen nem vagyunk a világszövetség tagjai. Egy országból csak egy szövetség léphet be, esetünkben pedig ezt az egy helyet a Szlovák Cserkészszövetség tölti be.

Van külön lányszövetség, felnőtt és öreg cserkészszövetség, tehát ha mindenkit összeadnánk, szerintem bőven 50 millió feletti szám jönne ki.

Azt mondják, hogy a statisztikák szerint a mozgalom kezdete óta nagyjából 500-600 millió cserkész élt már a Földön. Jelenleg itt tartunk.

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség mekkora tagsággal bír jelenleg?

B.G.: Néhány hete erről beszélgettünk az alelnökkel, és már átléptük az 1500-as létszámot, amit már többször is elértünk, de most úgy tűnik, stabilizálódott ez a szám. Ebbe a számba még nem tartozik bele az őszi cserkésztoborzások hozadéka, remélhetőleg ez által is érkeznek még tagok. Szilárd talán képes még pontosabb számokkal szolgálni.

Cs.Sz.: Legutóbb 1510 volt.

Úgy emlékszem, a kilencvenes években a mozgalomnak is volt egyfajta fellendülése, mivel egyrészt a rendszerváltás után az emberek szabadabban megélhették a vallásosságukat, a cserkészet pedig akkor robbant be. Mivel akkoriban még nem voltak kütyük, rengeteg szabadidő állt a gyerekek rendelkezésére, ami talán most is megvan nekik, de más aktivitásokkal töltik ki. Az alapelv most is ugyanaz: vannak őrsi foglalkozások, és ha igen, ezek milyen gyakorisággal és hogyan történnek?

G.V.T.: A legtöbb csapatban ezek heti rendszerességű találkozások, ezeken kívül havonta-kéthavonta szoktak lenni csapatrendezvények, amikor egy adott településen belül működő cserkészcsapat majdnem minden tagja találkozik. Ezek fűződhetnek ünnephez, a karácsonyhoz, húsvéthoz, a böjtre való felkészüléshez, esetleg métáznak vagy más sportot űznek, közösen versenyeznek. Az őrsi foglalkozás tartalma pedig sokrétű lehet, ez az őrsvezetőtől és az ő jellemétől függ.

Gábor, elmondanád, mi is az a méta?

B.G.: Népi játék, amelynek a szabályrendszere legközelebb talán az amerikai baseballhoz áll. Várak vannak a pályán, ahol el kell ütni a labdát. Van egy feldobó, aki feldobja a labdát és egy ütő, aki igyekszik elütni azt. Váranként futnak tovább, amíg vissza nem ér a labda. Ha visszaért a labda és nem vagy abban a várban, ahonnan indultál, kiestél. A cserkészetben egyébként nagyon sokat játsszák, minden évben rendeznek országos bajnokságot is. Idén Ipolyságon kerül megrendezésre, legalább 200-300 résztvevővel, méghozzá augusztus végén, szeptember elején. Ez a szervezőcsapattól függ, ők ajánlják az időpontokat.

Vannak kiscserkészek, cserkészek és felnőttcserkészek is, de emellett működik vezetőképzés is a szövetségen belül. Sőt, ennek van vezetőképző vezetőtisztje is. Milyen képzések zajlanak és milyen végzettséget kaphatnak azok a cserkészek, akik tovább akarják magukat képezni vezetővé?

B.G.: Sok képzésünk van, hat évig voltam a vezetőképző vezetőtisztje, most Urblik Tamás tölti be ezt a pozíciót. Lentről kezdeném: van a segédőrsvezető-képző tábor, ahova már 13 éves kortól várjuk a jelentkezőket. Itt teszik meg az első lépcsőfokot a vezetővé válás útján, ők segítik az őrsvezető munkáját. A tábornak Tamara és te, Dodi is voltál több évig a parancsnoka.

Hányadik évad megy jelenleg?

B.G.: Talán a harmincadik.

Az már gombócból is sok. Én még az ötösben, hatosban, hetesben és a nyolcasban voltam érdekelt…

B.G.: A soron következő lépcsőfok az őrsvezetőképzés, ők vezetik majd az őrsöket. Ide 15 éves korhatártól lehet jelentkezni, a tábort pedig 34. alkalommal rendezzük meg idén Bodakon.

Cs.Sz.: A szövetség megalakulása óta mindössze egyetlen esztendőben nem rendeztük meg a tábort, méghozzá a koronavírus-járvány miatt. Viszont olyan év is volt, amikor kettőt rendeztünk.

B.G.: A következő lépcsőfok nagyobb, a segédtisztképzés 18 éves kortól van. Ez sokáig a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség zászlaja alatt működött, most azonban már a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma rendezi. Nagyon sokáig Paláston rendezték meg, a mi táborainkkal párhuzamosan. A Fórum azt jelenti, hogy a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és az anyaországból is érkezhetnek olyan őrsvezetők, akik szeretnének segédtisztek lenni. Ennek a tábornak idén Gödöllő ad otthont. Több szövetség is tart cserkésztisztképzést, de mi a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma által rendezettre járunk. Tavaly és idén is elég szép számban vesznek majd rajta részt a mi jelöltjeink.

Szilárd, neked még a cserkészneved – Kismedve – is rajta van az egyenruhádon: melyek azok a dolgok, amelyek megjelennek az egyenruhán és állandó elemnek számítanak?

Cs.Sz.: A háromszög a felségjelünk, amely a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség liliomával látható. A Magyar Cserkészszövetségnél a liliom szárát a Szent Korona fogja össze, de amikor mi megalakultunk, ez itt még nem volt lehetséges, így nálunk háromosztású szalag fogja össze, utalva a nemzeti színeinkre. A liliomot két angyal tartja. A Fórum jelvénye azt jelenti, hogy ennek az ernyőszervezetnek vagyunk alapító tagjai. A szervezet egyébként 1992-ben alakult. Korábban nem szerepelt korona a ruházatunkon, de később sikerült mégis rácsempészni. A Szent Korona eleve egy olyan szimbólum, amely összefogja a cserkészetet. Az egyes azt jelenti, hogy a Gróf Esterházy János cserkészcsapat tagjai vagyunk, amelynek jelenleg még Gábor a parancsnoka. A középen található hárslevél nekem aranyszínű, ami azt jelenti, hogy cserkésztiszti képesítést szereztem. Vannak évmakkjaink is. A magyar cserkészetben évvirágok voltak, ezek a cserkészként eltöltött éveket jelentik.

A bronz egyet, az ezüst ötöt, az arany pedig tízet. Mivel nekem három arany van, azt jelenti, hogy harminc éve cserkészkedem. Pontosabban idén a bronzot is fel kell hozzá varrnom, mert már 31 lesz.

A cserkészetben a felvarrók jelzést, funkciót, megbízatást jelentenek, de léteznek emlékjelvények is, amelyeket bizonyos rendezvények után lehet megkapni.

Tamara, neked még egy érdekes nyakkendőgyűrű is van a nyakadban. Mesélj valamit erről!

G.V.T.: Ez a 26. segédőrsvezető képzésnek a jele. Ezt minden cserkész megkapta, aki részt vett a képzésen. Én voltam a parancsnok.

Gábor, ha mentőstisztként szemléled az életed, hozzátett-e valamit a cserkészet?

B.G.: Ezen a kérdésen mindig elmosolyodom, mert igazából erre sosem tudunk jól válaszolni. Azt mondanám, a cserkészet nagyon nagy mértékben irányította az életemet. Egy életstílust kaptam általa, és biztos vagyok benne, hogy nélküle nem lennék ugyanaz az ember. Sok döntésben segített, hiszen cserkészvezetőként kell tudni jó döntéseket hozni. Sőt, valamelyest az egészségügyi pályán is a cserkészet indított el.

Miért?

B.G.: A cserkésztörvényekben szerepel, hogy a cserkész, ahol tud segít, én pedig szerettem volna segíteni. Cserkésztáborokban láttam először, hogyan kell elsősegélyt nyújtani. Középiskolát is eszerint választottam, akárcsak az egyetemet.

Szilárd, amióta ismerlek, cserkész vagy, az egyetemről kikerülve már a mozgalmat segítetted, dolgoztál benne.

Cs.Sz.: Tanár szerettem volna lenni, de végül teljesen más pályára kerültem, a cserkészetben találtam meg azt a helyet, ahol részt tudok venni a nevelési folyamatban, gyerekekkel tudok foglalkozni. A cserkészet adott családot és sok barátot is, jelenleg pedig már el sem tudom képzelni az életemet cserkészet nélkül. Mindenképpen egy életstílust jelent.

Tamara?

G.V.T.: Hasonlóan vélekedek én is: az identitásom nagy részét teszi ki a cserkészet. Elmondható, hogy a tíz cserkésztörvény szellemében élek.

Elmondanád, kérlek ezeket a törvényeket?

G.V.T.:

1. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond.
2. A cserkész híven teljesíti kötelességét, melyekkel Istennek, hazájának, nemzetének és embertársainak tartozik.
3. A cserkész, ahol tud, segít.
4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyengéd.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
7. A cserkész jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik a feljebbvalóinak.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta.

Ezek tehát olyan pontok, amelyeket be tudtál építeni az életedbe?

G.V.T.: Igen, és igazából ebben nagy segítség volt a férjem, aki szintén cserkész. A páromat is a cserkészetnek köszönhetem.

Ha mindegyikőtöknek kellene mondani egy dolgot, ami miatt a mai gyerekeknek érdemes kipróbálni a cserkészetet, mi lenne az?

Cs.Sz.: Ez az a hely, ahol meg tudja magát élni bármelyik fiatal és felnőtt is.

Arról még nem is beszéltünk, hogy a kilencvenes évek cserkészetében szocializálódók mára már szülőkként, külön rétegét alkotják ennek a népes családnak. Tamara, te mivel fognád meg az embereket?

G.V.T.: Igazából azzal, hogy a cserkészetben egy elfogadó közösségre talál, amely észreveszi az értékeit és támogatja a fejlődésben.

Mentorként erre erősítesz rá a csapatmentorálásnál?

G.V.T.: Én inkább a csapatmentorokat koordinálom, ők pedig inkább a cserkészcsapatok vezetőivel foglalkoznak, elfogadó környezetet teremtve nekik, ahol el tudják mondani a nehézségeiket, örömeiket.

Gábor, elnökként mit mondanál?

B.G.: Sík Sándor versét idézném: emberebb embert, magyarabb magyart. Mi is ilyen embereket próbálunk nevelni. Aki valamilyen módon belekóstolt a cserkészetbe, szerintem más ember lett, többet kapott, többet tud. Felsorolhatnánk több olyan embert, akik a komoly pozícióikat a cserkészetnek is köszönhetik… Hogy mennyire aktuális manapság a cserkészet? Szerintem teljesen: a törvényeink és a cserkészeszme sem változik immár jó pár éve, mégis 1500 főnyi tagságunk van, csak itt a Felvidéken.

Azt kívánom, hogy megmaradjon, sőt tovább is nőjön ez a szám. Jó munkát kívánok Mindannyiótoknak, és nagyon köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást és hogy beszélgethettünk arról, ami mindannyiunkat összeköt, ami mindannyiunknak a szívügye!

 

Videóinterjú:

Csémi Szilárd, Gál Várady Tamara, Balogh Gábor | Sokszög