Firenze, 1348 – a bubópestis, azaz a „fekete halál“ Európa-szerte szedi áldozatait. Egy csapat nemes azonban meghívást kap egy vidéki kastélyba, hogy nyugodt, kényelmes körülmények között vészelhessék át a járvány idejét. Hét fiatal hölgy és három férfi költözik be szolgáik kíséretében a rejtélyes Leonardo úrhoz, ahol a személyzetet kivéve minden luxus adott (ugyanis azok a járvány miatt, khm, megfogyatkoztak). Csakhamar kezdetét veszi a végtelen lakomázás, részegeskedés és bujálkodás, miközben a vendégek történetmeséléssel szórakoztatják egymást.
A Dekameron c. sorozat július végétől elérhető a Netflix kínálatában. A nyolc darab, egyenként ötvenperces epizód során betekintést nyerünk a középkori Olaszország társadalmába – az elkülönülő osztályok rigid rendszerébe, szereplőink előéletébe, és mindabba az emberi kreativitásba, ami válsághelyzetben, mozgósításra kerül.
A film- és sorozatkészítőket talán a néhány éve lezajlott járvány is motiválta arra, hogy Giovanni Bocaccio klasszikus művét elővegyék. Michael Uppendahl rendező a Shameless, az American Horror Story és a Hollywood c. sorozatok sikerei után új lendületet kapva, kiváló érzékkel teremti meg a korhű hangulatot. Anya Adams társrendezőként van jelen, és beemeli azt a szemléletmódot, amelyet pl. A jó hely c. sorozatban már megcsillantott.
Tanya Reynolds (akit a Szexoktatás c. sorozatból ismerhetünk) lubickol Licisca szerepében, aki csellel jut be a kastélyba. Mellette Amar Chadha-Patel (Dioneo) alakítását emelném ki, aki az állandóan betegkeskedő nemes úrfi (Douggie McMeekin – Tindaro) doktoraként van jelen, ám miután szerelemre lobban Licisca iránt, az orvostudomány minden erejét latba vetve, próbálja eltávolítani a körülötte legyeskedő Tindaro-t.
Nem meglepő, hogyha a Dekameron nézése közben tapasztalunk majd némi Monty Python-os utóízt, ugyanis a két „univerzum“ hasonlít az abszurd és a fekete humor iránti elkötelezettségében. A halál, mint jelenség kinevetése, talán az egyik legnagyobb erénye, emellett minden rész tartogat egy olyan fordulatot, amely új irányba tereli az eseményeket.
