POÓR TIBOR: Az első félidőben rúgtunk egy gólt, amelyhez bőségesen hozzájárult a hazai csapat a rossz helyezkedéssel és a tizenhatos torkában labdakezelési hibákkal. Mi ezt viszonoztuk, amikor az utolsó meccseink egyik legjobb játékosa, Brunetti, a tizenhatosunk előtt, az ellenfél kontaktusa nélkül, botladozásával összehozott egy veszélyes szabadrúgást, és a kapusunk már a második esetben abszolút nem reagált a szabadrúgásra. Aláírom, hogy mindkét bekapott szabadrúgás védhetetlen – a Popović-féle térdre vagy hanyatt eséssel tényleg védhetetlen. Viszont minden meccsen Popović fog egy ziccert. Volt egypár változás a kezdőben, de mihaszna, ha körülményesen, lassan játszottunk, semmi dinamika, emellett a passzok java része pontatlan, egynéhány kegyetlenül elfuserált volt, vagy pontos, de ötlettelen, és nemigen lepte meg az ellenfelet. Mellesleg, akkor próbáljuk egy 15 éves játékost felrakni, amikor a csapat java része nagyobb komolysággal, akarással játszik és segít a fiatalnak – így kinyírjuk Levit. Amíg nem sikerül összerakni a szezon alatt a csapatot, addig elég Levinek 20-30 perc és nem a kezdő. Az előző mérkőzésen, a Trencsén ellen egyik csapat védekezése se tetszett nekem, a mai meccsen pedig mindkét csapat ugyanazt mutatta, a középpálya brutál átjáróház volt mindkét együttesnél. A mi esetünkben döntsék el a srácok, ki kinek nem segített. A döntetlen igazságosabb lett volna, szinte ajándék volt ez a három szükséges pont, de színvonalról nehéz ma beszélni.
MARCZIBÁL LEVENTE: Nehéz a játékról bármi pozitívat mondani egy ilyen találkozó után, ahol az elején az ellenfél biztosította a gyenge színvonalat, majd sokkal inkább a DAC-nak volt mindez köszönhető. Bár az első nagyjából húsz percben viszonylag könnyen jutottunk az utolsó harmadba, 3-1-2-4 formációban építkezve, ahol a két szélsőhátvéd a csatárok szintjére volt feltolva, a két nyolcas a félterületekben mozgott, az alap elképzelés ismét a gyors átmenetek, magas letámadás, beadások voltak. A váratlan megoldásokat pedig ezúttal is Ramadan biztosította, aki pár nap alatt kiosztotta a harmadik gólpasszát, hogy Trusa is meglőhesse az idénybeli ötödik gólját. Ezt követően valamiért ismét visszavettünk, és lényegében a találkozó végéig nem tudtunk újra magasabb sebességre kapcsolni. Az első félidőt 2 lövéssel zártuk – mindezt egy olyan Szakolca ellen, ami minden lényeges mutatóban a liga legutolsó helyén van…
Érthető módon már a félidőben jöttek a cserék, ám a posztra poszt változtatások nem hozták meg a várt segítséget, a második félidő továbbra is az alacsony szintű DAC-játékról szólt, és sokkal inkább a vendég kapu forgott veszélyben. Már amikor mindenki elkönyvelte a döntetlent és a csalódást, jött egy egészen kuriózumszámba menő eset – a szakolcai játékos a labda vezetése közben lesérült, Redzic pedig köszönte a lehetőséget és eldöntötte a meccset. Majd egy másodikat hozzáadva azt gondolom, beverekedte magát a kezdőbe is – Bassey kezdőbe nevezése talán a négy nap alatt lejátszott két meccs és a trencsénihez képest kicsit más jellegű taktika miatt történt.
Ami még érdekesség – Bősze Levi tovább döntögeti a rekordokat. Ezúttal a legfiatalabb, első osztályban kezdőként pályára lépő játékos lett a jelenlegi idényben, egész Európában – de a világon is csak hárman előzték meg.