Klikk Out Vikkendhouse: A koncertre járás a zenehallgatás legjobb formája

Fotók: Ugróczky István

Sátor Bence vagyok, 19 éves, prágai magyar egyetemista, déesszen nevelkedett irodalomszerelmes versfirkáló, büszke NFG-s fazon, újdonsült hobbirádiós.

Sátor Bence rádióműsorait itt hallgathatod meg.

Milyen a kapcsolatod a zenével?

A zene mindig is fontos volt nekem, öntudatra ébredésem óta próbálom bejárni és megismerni a zene minden dimenzióját. A zenei ősemlékeimet édesapámnak köszönhetem. Még emlékszem 5-6 éves koromból a Bob Marley-s pattogásokra az autóutakon, majd a Neoton Famíliás szandokánozásra, picit későbbről pedig a 90-es évek nagy számaira Michael Jacksontól, 50 Centtől, 2 Pac-től… Nagy hatással voltak és vannak rám ezek az emlékek, ezek a számok tanították meg nekem, hogy mi az a „flow”, az a titkos összetevő, amit máig keresek (és szerencsére gyakran találok) a zenében.

Van olyan előadó, aki inspirál téged, akár zenei, akár személyes szinten?

Zeneileg és szövegileg is rengeteget inspirált az Arctic Monkeys, Alex Turner gyönyörű szövegeket ír, a gitárriffek meg annyira fülbemászóak, hogy bűn nem megtanulni őket.

A legkomolyabb inspirációnak azt érzem, amikor bizonyos előadók hangulatvilága annyira megtetszik, hogy versekben megpróbálom ezeket rekreálni.

Ilyenek nekem pl. Krúbi, Kollár-Klemencz László, az Analog Balaton, a Platon Karataev…

Manapság mennyi időt töltesz zenehallgatással?

Amennyit csak a gyorsan lemerülő fülhallgatóm enged. Iskolába menet, iskolából kolira menet, tanulás közben, elalvás előtt, néha elalvás után. Igyekszem minél többet koncertekre járni, ami szerintem a zenehallgatás legjobb formája.

Életem legemlékezetesebb pillanatai közben szinte mindig dübörgött valamilyen zene a háttérben.

Mi alapján választod ki a kedvenc zenéidet, szöveg, dallam, vagy előadó?

Mindenképpen a dallam, a zene hullámzása, hangulata, őszintesége, ami leginkább megfog. Szeretem, ha a szám recseg, ropog, pattog, lüktet, de igazából minden ott dől el, hogy az adott számnak van-e nagybetűs Lelke. A playlistekben és az albumokban pedig szeretem, ha az egész egy történetet, egy hangulati hullámzást mutat be elejétől a végéig. Megpróbáltam a mixemben is valami hasonlót összerakni.

A MIX: