A SzerdaHelyzet nyilatkozik a Magyarország–Hollandia (1:1) és a Szlovákia–Svédország (2:2) Nemzetek Ligája mérkőzésekről

Poór Tibor a szlovák, Marczibál Levente a magyar válogatott mérkőzéseit véleményezi.

 

POÓR TIBOR: Egy izgalmas és tanulságos meccset láttunk. Engem elsősorban Bénes Lacus, de főleg Gyökeres Viktor érdekelt, akit dicsérő hírek és remek gólstatisztika kísér jó ideje. Pár szó Viktorról. Góllal nem, de a játékkal bemutatta, hogy kiváló spíler, én tényleg nagy csemegeként érzékeltem a munkáját a tizenhatosban és a közvetlen közelében, amikor gyorsan felismerve az adott szituációkat, kiszolgálta rövid, okos passzokkal a társait. A svédek nagy tempóban kezdtek, remekül letámadtak a pálya teljes hosszában és szélességében, a szlovákoknak nem maradt tér levegővételre sem. Bizony sok is volt a rossz passz vagy eladott labda, ám a szlovák válogatott dicséretére szolgál, hogy az elvesztett labdát hasonló intenzitással próbálták visszaszerezni. Nem mindig sikerült, így a svédek sokáig magasan uralták a játékot, és a szlovák válogatottnak váltani kellett, mert percről percre jobban érvényesült a svédek akarata. A meccs embere, Rodák végül a védéseivel teret adott a csapatának, hogy felzárkózhasson, de azt is meg kell említeni, hogy Rodák nagyon rosszul kezdett – kétszer is nagyon rizikós labdát adott a hátvédjének, a meccs elején  nem volt magabiztos. Viszont le a kalappal, hogy menet közben lendített és végeredményben remek lett a teljesítménye. Kiemelném még a kimagasló Lobotkát, a Sparta gyémántját, Haraslínt és Strelecet a maga „gyilkos ösztönével”, de leginkább nagyon elégedett vagyok a svédek játékával, akik azt adták nekem ezen meccsen, amit hiányolok a DAC játékában. Dinamikus, agresszív, kemény és intenzív foci. Mesze nem Európa legjobb csapatai játszottak, de a teljesítményeket díjazom.

MARCZIBÁL LEVENTE: Kissé ijesztően indult a találkozó, látván, hogy a hollandok mennyire gyors és domináns focira képesek, viszont az első percek után felvette a ritmust a Rossi-legénység, és kialakult egy alap kép: az 5-2-3-as védekező formáció első vonala a középpálya körül, a hátsó nagyjából huszonöt méterrel mögötte, a hollandok pedig egy tükörképet alkotó, aszimmetrikus 2-3-5-ban próbálkoztak pozíciós játékkal bontani, eredménytelenül. Egész fura volt látni, hogy a magyar szögleteknél a hollandok mind a tíz játékosukat kis területen tartották, így csak magyar játékosok maradtak a kipattanón, amit rögtön a második alkalommal ki is használt a csapat és egy begyakorolt figura után a kapufán csattant a labda. Nem sokkal később egy mintaszerű kontra után megszereztük a vezetést, így az első félidőben, a 16%-os labdabirtoklás ellenére gyakorlatilag csak a magyar csapat veszélyeztetett – leszámítva az egészen banális hibát követő közvetett szabadrúgást -, amit egy tökéletes meccsterv, felkészültség és koncentráció eredményezett.
A hollandok a második félidőre felállást nem, ám egy részletet megváltoztattak – megérkeztek a beadások. Ahogy haladtunk előre az időben, egyre hátrébb csúszott a védelmi vonal, egyre veszélyesebb beadások érkeztek, az első félidei intenzív visszatámadás alábbhagyott – elkezdett fáradni a csapat. Koeman a 75. percben nyúlt bele a meccsbe, ám a változtatásokat még felmérni sem volt idő, pár percre rá ugyanis Van Dijk jogos kiállítása, majd az azonnal érkező egyenlítő gól írta át újra a meccs képét. Bár a bekapott gólt rá lehet írni a pszichológiára – a kiállítás utáni fellélegzés -, a sokadik veszélyes beadásból már inkább törvényszerűen érkezett a találat. Habár a magyarok ezt követően képesek voltak beszorítani a hollandokat, döntő gól már nem született.
Egyesek számára csalódást kelthet az eredmény a meccs lefolyása alapján, azonban a bravúrt mi sem jelzi jobban, mint a legutóbbi kilenc egymás elleni párharc statisztikája: 9 vereség, 7-38 gólarány, ha a tétmeccseket nézzük, 7/7 vereség, 5-25 gólarány, a hazai meccseket vizsgálva 4/4 vereség, 1-10 gólarány. Talán még inkább értékelnünk kell az elért eredményt, ha azt nézzük, hogy a magyar csapat öt NB1-es játékossal kezdte a találkozót, hattal pedig a második félidőt, mindössze három top ligás kezdővel, míg a holland kezdőből mindössze három játékos volt, aki nem a 4 top liga 6 legjobb csapatában játszik.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább