POÓR TIBOR: Első dolog. Remélem, hogy a stábból és a vezetőségből senki sem volt meglepődve, hogy Tubolyt kiállították. Egyrészt azért, mert konkrétan ezt a piros lapot Tuboly két, ismétlem, két szabálytalansága előzte meg, másrészt, amit az utóbbi minimum négy műsorunkban Kovács Mátéval hangoztattuk – rendkívül tisztátlanul játszunk, és eddig csak a játékvezetők gyengeségének köszönhetjük, hogy meccsenként minimum egy játékosunkat nem küldtek a zuhany alá… Magyarán, a kiállítás már rég a levegőben volt… Meccs? Kegyetlen alacsony színvonal mindkét csapattól! A teljesítményünk? Zsinórban a nagyon sokadik rendkívül alacsony színvonal. A DAC-hoz méltatlan kilencven percek, amire a nézők a véleményüket a távollétükkel fejezték ki már heteken át. Ahogy egy cég, akitől elpártol a rossz termék miatt a vevő, az korrigál, javít és visszacsalogatja alázattal őt, a klub is javítson alaposan a szolgáltatás minőségén, mivel nem hűtlen szurkolóhoz szól, hanem tisztelt szurkolóhoz és klienshez, aki vissza is térhet. Jelezni kell, hogy mi is van most, és cselekedni. A hosszú csend nem megoldás.
MARCZIBÁL LEVENTE: Egészen meglepett, hogy amikor a mérkőzés előtt a statisztikai mutatókat böngésztem a mértékadó Wyscout platformon, a DAC a várható pontok alapján, holtversenyben a Zsolnával az első helyet foglalta el. A támadások hatékonyságát jelző xG alapján a negyedik legjobb támadásban, védekezésben pedig egyenesen a legjobb a mezőnyben. Magyarul, ha a gólok és pontok 13 forduló után megfelelnének a kidolgozott helyzetek számának és minőségének, akkor versenyben lennénk az első helyekért – a Slovan és a Zsolna ugyanis a számok alapján jelentősen felülteljesít.
Miért is küzd akkor Xisco edző hetek óta az állásáért? Hiszen a számok szerint a védekezés rendben van, a támadás nagyjából oké. A válasz, szerintem, sokkal inkább az alapvető stíluselképzelésben keresendő.
Ahogy azt várni is lehetett, egy gyenge színvonalú mérkőzésen, ahol a csapatok lényegében egymás tükörképét tették formációban a pályára – habár Herc visszalépéseivel az első vonal gyakorta négytagúvá alakult -, az első félidő helyenként inkább hasonlított a skót focira, ahol a beadások, illetve előre rúgott labdák domináltak. Az említett úriember nevéhez fűzhető az első játékrész egyetlen focira emlékeztető jelenete is egy Zidane-csel formájában. Paradox, hogy az első félidőben gyakorlatilag a wing-backek párharcain múlt a támadó játékunk, ennek ellenére a közülük sikeresebbnek tűnő Gruszkowski hagyta el elsőként a pályát. Amikor épp Tuboly mezőnymunkáját méltattam magamban, jött egy felesleges becsúszás – egyébként ez is javarészt a nem épp optimális feladatkör és csapatteljesítmény végkifejlete, fiatal játékosunk láthatóan túlpörgött. Ezzel egyidejűleg történt egy egészen fura és a problémát jól leíró eset – a VAR döntést nem megvárva, Xisco Vitális helyére behozta azt a Bernátot, aki egyelőre semmit nem mutatott a klubban. Miközben a padon hagyta azt a Ramadant, akinek lényegében a tavaszi szerződéshosszabbítást köszönheti.
Itt pedig nagyjából körbe is értünk. Mivel Xisco mindent a védekezésből vezet le, mellőzi a bármi kreativitást kínáló játékosokat, hiába vannak helyzetek, a játék továbbra is elképzelésmentes.
