Pár évvel ezelőtt az NFGreen fesztiválon, a Rye Island kávés stand mellett feltűnt egy igazán érdekes figura. Már az öltözködéséből és kisugárzásából is látszott, hogy nem mindennapi emberről van szó. Azóta volt szerencsém jobban megismerni, és megerősítést nyert bennem az első benyomásom. A Vikkendhouse zenés sorozat készítőjeként kíváncsian vártam, milyen zenéket hallgat, és hogyan alakult az ő zenei utazása az évek során. Ma Klempa András mesél nekünk a zenehallgatáshoz fűződő emlékeiről, szokásairól, és bemutatja tíz kedvenc dalát, amelyeket egy különleges mixbe rendezett.
Fotó: Ugróczky István
Klempa András vagyok, 27 éves, tősgyökeres “západi”. Napjaimat marketingmenedzserként töltöm, és ha épp nem valamilyen kampányon dolgozom, akkor valószínűleg egy csésze specialty kávét készítek. Hobbim a sport, különösen a foci, a kosárlabda és a biciklizés.
Én és a zene…
Úgy gondolom, hogy a világon nincs ember, akinek valamilyen szinten ne lenne a zene a mindennapjai része. Így hát nekem sem telik el nap, amikor ne hallgatnék valamilyen formában zenét – autóban, kávézóban, otthon, fitneszben, munka közben, bárhol, ahol vagyok. Ha művészi szempontból közelítjük meg a kérdést, akkor mondhatnám, hogy a zenészet és én két külön világ vagyunk. Soha nem tudtam semmilyen hangszeren játszani, énekelni semennyire nem tudok, szóval inkább vallom azt a mondást, hogy „hallgatni arany.”
A zenei világom formálódása
A zenei ízlésem kaotikus, változó, kiszámíthatatlan.
Ez abból következik, hogy magamat olyan embernek gondolom, aki szívesen fedez fel új és egyedi dolgokat. Így a zenében is próbáltam olyan darabokat keresni, amelyek számomra különlegesek, vagy valami egyedi hangzást tükröznek. Emiatt nincs nálam olyan, hogy csak egyetlen zenei irányzat határozná meg az életemet.
Legkorábbi zenei emlékem, amire tisztán vissza tudok emlékezni, a Pa-Dö-Dő volt. Viccesnek tűnhet, hogy miért pont ők, de ez azért lehet, mert volt egy walkmanem, amihez egy Pa-Dö-Dő-kazetta tartozott, így hát ezt hallgattam egyfolytában. Az általános iskolában egyértelműen a rap zene volt a mindennapjaim része – Eminem és 50 Cent, akik nagy kedvenceim még a mai napig is. Hazai rapperek közül pedig Majka zenéit hallgattam akkoriban.
Aztán jött a nagy FIFA-s korszakom, és a játékban volt pár ikonikus szám, amelyek örökre belenőttek a tudatomba. Mondhatni, egy focis játék is nagy hatással volt a zenei ízlésemre. Ezek közül az egyik a listán is megtalálható.
2009 körül volt egy erős Michael Jackson-időszakom, miután elhunyt. A suli végén pedig egy ideig a „rocker időszakomat” éltem, ebből az időből a Kiss zenekart emelném ki – valahogy az egyedi megjelenésük nagyon megfogott.
A gimnáziumban és főiskolai időszakomban nem emlékszem, hogy lett volna olyan előadó, akit folyamatosan hallgattam volna. Inkább minden műfaj és előadó belefért az ízlésembe, és tényleg mindent hallgattam, ami éppen megtetszett: Coldplay, Ed Sheeran, Bagossy Brothers Company, musical zenék, olasz-spanyol zenék és még sorolhatnám.
Mostanra érzem igazán, hogy kezd kialakulni a saját zenei ízlésem. Most már jobban érzem, hogy mikor, milyen stílust hallgatnék szívesebben – tudom melyik zenéket kapcsolom át az autóban…
Szerintem a világ fejlődése volt a legnagyobb hatással a zenei ízlésem alakulására. Talán azért, mert még ahhoz a generációhoz tartozom, aki megélte a „discmanes-walkmanos korszakot”.
Akkoriban még nem volt az, hogy minden elérhető lett volna. Emlékszem, amikor még CD-tartókkal kellett járni, és azt hallgattam, amit a testvérem kiírt CD-re – ezek általában a jó öreg Juventus mixek voltak, mindenféle stílusú zenékkel. Később otthon lett egy számítógépünk, amin volt pár videoklip, amiket folyamatosan néztem és hallgattam, ilyen volt a The Black Eyed Peas – Pump It Ezután jött az internet modern korszaka, ahol már semmi sem szabott határt. Ma már bárhonnan, a világ bármelyik pontjáról felfedezhetünk zenéket, és kialakíthatjuk a saját menő lejátszási listánkat.
Előadók, akik mély nyomot hagytak bennem:
Eminem
50 Cent
Pa-Dö-Dő
Michael Jackson
Kiss
Steve Aoki
Harry Styles
Dzsúdló
Azahriah
The Weeknd
The Black Eyed Peas
Bagossy Brothers Company
Az itt említett előadók zenéi elég különbözőek, de mindegyik valamilyen módon egyediséget képvisel számomra.
Ami a műfajokat illeti, sokat hallgatok, így nem tudnék egyet kiemelni, ami számomra mindig tökéletes lenne. Inkább úgy mondanám, hogy minden műfajnak megvan a maga szépsége, és mindegyik másképp hat az emberre.
Van, amelyik megnyugtat, és segít ellazulni egy hosszú nap után. Van, amelyik támogatja a koncentrációmat munka közben. Egyes dalok pedig elrepítenek a világ másik felére, és olyan érzést keltenek, mintha tényleg ott lennék. És persze vannak olyan zenék is, amelyek hatására úgy érzem magam, mintha legyőzhetetlen lennék. Ezért szeretek felfedezni különböző stílusokat, hogy mindig megtalajam a megfelelőt az adott pillanatra.
A platfromok, ahol böngészem a zenét:
Mivel social media managerként töltöm a napjaimat, jelenleg a legtöbb új zenét a közösségi médiából fedezem fel. Érdekes, hogy így gyakran ismeretlen előadók zenéi is szembejönnek, amelyek valamilyen videó révén válnak virálissá. Vagy jó érzés, amikor egy régebbi szám válik trendivé hosszú évek után.
Manapság egyre több koncertre járok, ami igazán új nézőpontot adott számomra. Lenyűgöző látni, ahogy a zene, a tánc, a fények és az effektek együttműködnek. Teljesen máshogy hat ugyan az a szám az emberre élőben, mint rádión keresztül.
Most jöjjön az én válogatásom:
Őszintén szólva, nem volt egyszerű feladat. Voltak előadók és akikről már az elején tudtam, hogy mindenképpen rajta lesznek a listán, viszont nehezen tudtam egy-egy konkrét zenéhez ragaszkodni. Sokszor inkább egy-egy albumot szoktam hallgatni körbe-körbe anélkül, hogy pontosan tudnám, melyik szám melyik. Egyetlen zeneszámban voltam biztos ez pedig kedvenc csapatom az Arsenal indulója amit kihagyhatatlannak éreztem.
Így hát most jó pár órát töltöttem azzal, hogy átgondoljam és kikeressem, melyik számokat válasszam ki a listára. Végül a listát úgy állítottam össze, hogy kövesse az életem főbb szakaszait: a gyerekkorom ikonikus zenéitől egészen a mai napok kedvenceiig.
Nagyon jó érzés volt egy kicsit nosztalgiázni, és újra végiggondolni, miket hallgattam eddig az életem során. Különösen tetszett, hogy az egyes előadókhoz, zenékhez kapcsolódó emlékek, történetek is újra előjöttek.
A listámat csak úgy nevezném: „System in Chaos” – mert kicsit kaotikus, de mégis van benne egyfajta rendszer.
A MIX:
TRACKLIST:
PA-DÖ-DŐ – Azt csinálok, amit én akarok
Eminem – Lose Yourself
50 Cent – P.I.M.P. (Snoop Dogg Remix) ft. Snoop Dogg, G-Unit
The Black Eyed Peas – Pump It
Michael Jackson – They Don’t Care About Us
Kiss – I Was Made For Lovin’ You
Gorillaz – 19-2000
Louis Dunford – The Angel (North London Forever)
Dzsúdló – egyszerű
Azahriah – 3korty
