Az ankét megjelent a Klikk Out 2024/11. számában.
Hogyan látják a mezőgazdasági világot a jövő agronómusai és tájépítészei? Csápai András István és Polák Dániel Sándor, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem hallgatói bepillantást engednek a tanulmányaikba és az agrárszakma rejtelmeibe. Egyedülálló élményeiket és szakmai tapasztalataikat osztják meg velünk, miközben kiderül, milyen tantárgyak és készségek szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeresen megállja a helyét az egyetemen.
Csápai András István másodéves, Polák Dániel Sándor pedig harmadéves hallgató a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetemen.
Hogyan kell elképzelni az általad választott egyetemi szakot?
Csápai András István: A szak hivatalos neve krajinné inžinierstvo, azaz tájépítészet. Ez a szak a kertépítészet és tájépítészet fakultáshoz tartozik. Főként geológiával, klimatológiával, valamint a víz védelmével és felhasználásával foglalkozunk. Ugyanez a szak megtalálható Pozsonyban is, a műszaki egyetemen, de ott inkább a technikai háttérre koncentrálnak, míg Nyitrán inkább a mezőgazdasági szemlélet kap nagyobb hangsúlyt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek különféle fizikai vagy kémiai képletek, amelyeket használunk, vagy programok, amelyekben rajzolunk. Saját tapasztalatom alapján pont azt tanulom, amit szerettem volna, meg vagyok elégedve a szakommal.
Polák Dániel Sándor: Jelenleg növénytermesztési menedzsmentet tanulok. Sokan felkapják a fejüket, hogy ez pontosan mit is takar, de egyszerűen szólva a mezőgazdaság növénytermesztési szakágára specializálódom, és ha minden jól megy, a végén agrármérnök leszek, akiket itt, a Felvidéken csak „agronómokként” emlegetnek. A szakom főként a növénytermesztésről szól, de emellett tanulunk állattenyésztést, kertészetet, szőlészetet, borászatot, vadászatot, közgazdaságtant, idegenforgalmat és gépészetet is. A fő cél az, hogy megtanuljuk, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a kultúrnövényeinkből úgy, hogy az még gazdaságos maradjon, de ne károsítsa a természetet.
Milyen tárgyakkal ismerkedtél meg?
Csápai András István: Megismerkedtem a geológiával, hidromechanikával, a gyümölcsfák gondozásával, kataszteri törvényekkel és felosztásokkal, geodéziával, valamint az AutoCAD és QGIS programok használatával.
Polák Dániel Sándor: Szokták mondani, hogy „az ördög a részletekben rejlik.” Ahhoz, hogy sikeres gazdálkodók legyünk, rengeteg apró részletből kell összeraknunk a termelési stratégiánkat, ezért nagyon változatos tantárgyaink vannak. Tanulunk növényfiziológiát, botanikát, genetikát, biokémiát; vannak tárgyaink, amelyek kifejezetten a gyomnövényekkel vagy növényi betegségekkel foglalkoznak. Az agrokémia a talaj tápanyagkészletével és annak növények általi felhasználásával, valamint a keletkezett deficit pótlásával foglalkozik. Volt külön talajtan, környezetvédelem, és majdnem kifelejtettem a névadó tantárgyunkat, amelyen a kultúrnövényeink termesztési technológiájával ismerkedünk meg.
Felsorolni is nehéz az összes tantárgyat, amivel találkoztam, de ami még eszembe jut: biometeorológia, vadászat, állatok takarmányozása és takarmánykezelés, valamint szeretném abszolválni a méhészetet is.
Mire számíthat az, aki erre a szakra szeretne jelentkezni?
Csápai András István: Akinek nincs különösebb problémája a szlovák nyelvvel és a matematikával, érdekli a környezetvédelem, és van képzelőereje, annak bátran ajánlom ezt a szakot. A diákok ezen a szakon három irányba specializálódhatnak: hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és tereprendezés. Nem ajánlanám azoknak, akik nem szeretnek a természettel foglalkozni, törvényeket értelmezni, vagy folyadékok tulajdonságait felhasználni. Ez a szak olyan, mint bármelyik másik: vannak tantárgyak, amelyek nehezebbek, és vannak, amelyek könnyebbek.
Polák Dániel Sándor: Változatos tanulmányokra és családias hangulatra. Sajnos jelenleg a fiatalok körében nem túl vonzó ez a szakma, így nem vagyunk sokan egy évfolyamban. Ennek viszont nagy előnye, hogy mindenki ismer mindenkit, a hallgatók nagyon önzetlenül segítik egymást, a tanárok pedig közvetlenek és segítőkészek. Ajánlom mindenkinek, akit tényleg érdekel ez a szakma. Érdemes figyelembe venni, hogy Szlovákiában csak Nyitrán van ilyen képzés, tehát akinek mezőgazdasági ambíciói vannak, és szeretné továbbképezni magát, annak itt a helye. Nem mondom, hogy nagyon nehéz elvégezni, de aki csak a titulusért végezné el, és nem érdekli a tartalom, az szenvedni fog vele. Úgy gondolom, ezt a szakot csak szívből érdemes csinálni.
Mi az a három legérdekesebb dolog, amit eddig a suliban tanultál?
Csápai András István: Szlovákiában akár 100 méterenként változhat a föld összetétele, ami geológiai szempontból különleges. – A tulajdoni lapok kódjai és kifejezései közötti eligazodás, valamint a kataszteri térképek értelmezése. – A vizek szennyezettsége, és hogy milyen hiányosságok vannak a szlovák törvényrendszerben a víz védelmére vonatkozóan.
Polák Dániel Sándor: Nehéz lenne három dolgot kiemelni, mivel középiskolában nem ezt tanultam, így kezdetben csak annyit tudtam, amennyit az idősebbektől tanultam – néha helyesen, néha helytelenül. Minden tantárgyon tanultam valami hasznosat, de ha ki kellene emelnem párat: a betegségek diagnosztizálása és kezelése, a termésmennyiséghez szükséges műtrágyakijuttatás kiszámítása, valamint a vetésforgó helyes meghatározása és alkalmazása.
Mi az, ami meglepett téged az általad választott egyetemi szak kapcsán?
Csápai András István: Leginkább az lepett meg, hogy mennyire érdekesek az előadások, és hogy foglalkozunk geodéziával, valamint rajzolással különböző programokban.
Polák Dániel Sándor: Különösebb meglepetés nem ért, mivel erre a szakra készültem már általános iskola óta. Az első évemben viszont meglepett, hogy a tantárgyaim 70%-a elsőre nem tűnt a szakmába vágónak, de ahogy haladtam előre, megértettem, miért volt szükség ezekre is.
