NYITÓKÉP – ILLUSZTRÁCIÓS FOTÓ: SZABÓ PÉTER PÁL
Szombat, délután 13 óra. Akárcsak anno, amikor a prágai Duklával még egy ligában küzdöttünk a bajnoki pontokért. Bizony villanyvilágítás híján, ilyenkor télvíz idején az ebéd rovására ment a föderális liga. De bánta a kánya, hiszen a prágai csapatok elleni összecsapások mindig ünnepnek számítottak a Csallóköz fővárosában. Ha szabad ilyet mondanom, a csehszlovák felsőház négy állandó prágai résztvevője [Sparta, Slavia, Bohemians, Dukla] közül talán éppen a sárga-piros „katonák” bizonyultak a leggyengébb láncszemnek. A fatert ez csöppet sem zavarta, ő ugyanolyanra pirította a szotyit a sütőben…
Ami a téli felkészülésünket illeti, a találkozót megelőzően egy győzelem [Zalaegerszeg 2:1], és egy gól nélküli döntetlen [Csukaricski Belgrád 0:0] volt az eddigi mérlegünk. Az utóbbit követően – amelyet már Törökországban abszolvált szeretett csapatunk – tettem fel a kérdést meccsjegyzetemben, vajon mi köze van a Dukla Prágának a Jancsi és Juliskához? Szabad a gazda? – bár nem kétlem, hogy néhányan azért rájöttek a turpisságomra. Jancsit engedjük el, viszont a jelenleg is a cseh felsőházban szereplő Dukla, ahogy a nyolcvanas években, úgy napjainkban is:
Hazai mérkőzéseit a 8150 fő befogadására alkalmas, legutóbb 2011/2012-ben felújított Juliska Stadionban (csehül: Na Julisce) játssza. Gyerekkoromban ezt annyira mókásnak találtam…
Szerdától csütörtökre halasztották a Csukaricski elleni erőmérőt, így 48 óra leforgása alatt másodszor léptünk pályára. De legalább „otthon”, ott, ahol csapatunk egyébként is edz, tehát a larai Nirvana Cosmopolitan szálloda focipályájának pálmafái alatt. Braňo Fodrek vezetőedző utoljára még két egyenértékű tizenegyre osztotta együttesünk, amelynek tagjai a kapusok kivételével egy-egy félidőt kaptak. A tréner ígérete szerint a következő két előkészületi mérkőzésünk felállítását már a Szakolca elleni idénynyitó bajnokihoz igazítjuk majd. Erősítésnek pedig gondolom csak a Pista jön? Az Erős Pista?! – bocs, tudom gyenge poén volt, de ő nálam mindig akad a hűtőben. És még másnap reggel is szóba hozom…
Ha már a villanyvilágítást forszíroztam az elején, a borús időben kezdődő mérkőzés YouTube-közvetítéséhez szintén elkelt volna némi fény. Aztán a 65. perc körül az eső is eleredt, a szervezők pedig felkapcsolták a reflektorokat. Hirtelen „kiégett a retinám”, kösz, hogy szóltál, „Yusuf”!
Barišić lesz az új Krstović? – Jan van Daele ügyvezető igazgatónk szavaira válaszul horvát támadónk akár mesterhármast is jegyezhetett volna az első félidőben, amelyet egyébként magabiztos játékkal uraltunk. A 16. percben Sylla lapos beadását Barišić közelről a felső lécre bombázta. Majd a 24. percben már pontosan célzott: ismét Sylla ívelt, ezúttal Barišić fejére, aki közelről megszerezte a vezetést – 1:0. A 33. percben Ramadan kapufája után a labda az ügyeletes gólvágónk, Barišić elé pattant, aki kétgólosra növelte az előnyünket – 2:0. Úgy emlékszem, ennyire azért még a nyolcvanas években sem voltak gyengék a prágai katonák. Mindössze a félidő végén jutottak el a kapunk elé. Ekkor azonban Yapi kézzel ért a labdához a tizenhatoson belül, s a lengyel játékvezető a büntetőpontra mutatott. A DAC-ot is megjárt Mešanović gyengén helyezett tizenegyesét azonban Filipe kivédte.
2:0-s vezetés mellett vonultunk az öltözőbe. A második 45 percre az összes mezőnyjátékosát lecserélte a DAC vezetőedzője. Mindössze brazil hálóőrünk, Filipe maradt hírmondónak.
A mérkőzést ezúttal két kis szurkolótársammal – ikergyermekeinkkel – néztem, akiknek nagyon megtetszett a pálya mögötti óriáscsúszda. Főként a tetején lévő bálnaszobor, ami a második játékrészre került igazán fókuszba. Közvetlenül a fordulást követően Trusa kezdte az ostromot, aki centikkel célzott mellé. Aztán a prágaiak percei következtek, a csereként beálló Popović kapusnak még egy nagy bravúrt is be kellett mutatnia. S bár a végeredmény már az első félidőben kialakult, szeretett csapatunk második formációja pedig nem forszírozta tovább a gólgyártást, összeségében egy jó iramú felkészülési mérkőzést láthattunk. Ez most akkor egy „föderális” győzelem volt?! Mai kvízkérdésünk: sorold fel mind a négy klasszikus prágai klub becenevét! Vagyis már csak hármat, a Dukla „katonáit” ugyanis „kilőttük”:
DAC 1904 – DUKLA PRÁGA 2:0 (2:0)
Góllövő: Barišić 2x
DAC – 1. félidő: Filipe – Yapi, Dimun, Brunetti, Abraham – Bajo – Ramadan, Herc – Sylla, Barišić, Bősze;
DAC – 2. félidő: Filipe (62. Popović) – Andzouana, Kacharaba, Modesto, Mendez – Tuboly – Bassey, Vitális – Blaško, Almási, Trusa.
A törökországi edzőtábor utolsó felkészülési mérkőzésén, jövő hét kedden, 15.00 órai kezdettel az ukrán FK Olekszandrija ellen lépünk pályára. Hajrá, DAC!