FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
A tavaszi idény első idegenbeli mérkőzésén a harmadik helyezett, kerületi rivális Spartak otthonában léptünk pályára, ahonnét értékes egy ponttal távoztunk. Aki negatívumokat szeretne találni a játékunkban, biztosan talál majd. Én viszont dicsérni jöttem, mert ez a csapat a tavalyi Muñoz-féle gárdához viszonyítva bőven megérdemli! Az elmúlt években megszoktuk, hogy általában nem játszunk alárendelt szerepet a Fehér Angyalok otthonában, viszont ha a tavalyi összképet nézzük, az 1:1-es döntetlent akár bravúrnak is lehetne nevezni. Pedig nem az volt, szerintem a győzelemre is bőven rászolgáltunk!
Azok, akik látták a mérkőzést, meggyőződésem, hogy egyetértenek velem abban, hogy a DAC részéről attraktív focit láttunk. Amióta Braňo Fodrek vezetőedző átvette a csapatot, meccsről meccsre egyre jobban megmutatkozik a küzdőszellemünk, a győzni akarásunk. Jól mennek a kontráink, bírjuk presszinggel, védekezésben, illetve támadásban pedig két különböző arca van a DAC-nak.
Nem állunk be „betonozni”, és lám, vesztes helyzetből is képesek vagyunk visszajönni a mérkőzésbe.
A sikeres hazai idénykezdeten felbuzdulva szurkolóink ismét útra keltek. A gyülekező a MOL Aréna VIP parkolójában volt, ahonnét elindulva a galántai Oáza sörözőnél csatlakoztak a táborhoz további szurkolótársaink. Ezt követően, már klasszikusan a galántai AVA benzinkúttól indult a buszos, autós konvoj. Méghozzá rendőri kísérettel, egészen a nagyszombati City Arénáig. Mintegy 100 sárga-kék drukker váltott jegyet a vendégszektorba, akik rendhagyó módon ezúttal a felső karéjból buzdították szeretett csapatunk.
Megmondom őszintén, a Voyo közvetítésére hagyatkozva először rosszra gondoltam. Mi történhetett a beléptetésnél, hol vannak a mieink?
Mert hát tudjuk, Nagyszombatban „nem nehéz” beleszaladni a „túláradó vendégszeretetbe”. Aztán kiderült, hogy a hazai rendezők biztonsági okokra hivatkozva a nagyszombati vendégszektor felső karéjába irányították a szurkolóinkat. Eszembe jutott, hogy úgy 7-8 éve, amikor közel ezren jártunk idegenbe, még arról álmodoztunk, de jó lenne egyszer a felső karéjt is megtölteni! Persze, nem így gondoltuk…
Labdatartás: 39%: 61% a javunkra! Na de lássuk, hogy alakult a mérkőzés.
Az első félidőben jobbára a két tizenhatos között folyt a játék, amit rámenősen, magabiztosan kezdtünk, a labdát pedig csak nagyritkán adtuk oda a hazaiaknak. Kemény taktikai harc folyt a pályán, láthatóan felkészültek egymásból a csapatok. Mi is a Gašparík-féle Nagyszombatból! – de jó ezt így leírni. A legnagyobb helyzetünk Barišić előtt adódott, akinek fejese nem jelentett túl nagy veszélyt a hazaiak kapujára. Rajta kívül még Trusa kínálta meg a kissé frusztráltan játszó nagyszombati hálóőrt egy „medvepuszival”. Meg is jegyeztem magamban, hogy az ilyen kapusok menjenek inkább sakkozni, ha ennyire érzékenyek a testkontaktra.
A szünetben egyik oldalon sem volt csere, mégis látszólag két rámenősebb csapat futott ki a második 45 percre.
Hazai helyzettel indult a második félidő, majd Andzouanával szemben szabálytalankodtak a tizenhatoson belül, amiért a játékvezető büntetőt ítélt javunkra. Némi meglepetésre maga Andzouana állt a mészpont elé, de a kissé gyengén helyezett lövését védte a Spartak szlovén hálóőre. Megjegyezném, a kapusnak egyben szerencséje is volt, hiszen jó irányba mozdult. Aztán néhány pillanat múlva Barišić óriási ziccerét már valóban bravúrral tolta ki szögletre.
Egy tizenegyes kimaradt az egyik oldalon, egy a másikon. Viszont ennek jobban örültünk!
A Bajo kezezéséért megítélt büntetőt a játékvezető után a VAR is jóváhagyta, ám a Spartak tizenegyesét Popović újheggyel a felső lécre tornázta, majd a kipattanót szintén megkaparintotta. A 73. percben mégis megszerezték a vezetést a hazaiak – 1:0 –, s előnyüket sokáig tartani tudták, ám a DAC vesztes helyzetből végül fel tudott állni! A 89. percben Ramadan indította Andzouanát, akire kifutott a Spartak kapusa, így a lövésből gólpassz lett: a visszagurított labdát Barišić az üres kapuba gurította – 1:1. Mindenképp rászolgáltunk erre a gólra, de ahogy fentebb már említettem, akár a győzelemre is…
NAGYSZOMBAT–DAC 1904 1:1 (0:0)
Gólszerzőnk: Barišić
DAC: Popović – Kapanadze (77. Yapi), Kacharaba, Brunetti, Andzouana – Tuboly, Bajo, Herc (77. Sylla) – Trusa (65. Djukanović), Barišić, Ramadan (91. Dimun).
Legközelebb szombaton, ismét idegenben, a Zsolna otthonában folytatódik számunkra a Niké Liga felsőházért való küzdelem. A jelenlegi 7. helyezett Nagymihály együttese mindössze négy ponttal van lemaradva mögöttünk. Minden pont számít, de a szép focira is kaphatóak vagyunk! Nincs más dolgunk tehát, mint folytatni a nagyszombati fellépésünket, amire még tehetünk néhány lapáttal. Hajrá, DAC!