Az idősebb generációk egyik visszatérő tanácsa, hogy ha azt akarod, hogy a gyereked ellenállóbb legyen, engedd, hogy minél többet játsszon a szabadban.
A visszatérő légúti fertőzések egyik „ellenszere” az immunitás erősítése, amihez elengedhetetlen a szabad levegő. Schuler Zsófia csecsemő- és gyermegyógyász 5 pontban foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, amiket a megelőzésről tudni kell.
Kisgyermekes családoknál gyakorta tapasztaljuk, hogy egy hét ovi, majd két hét otthon. Ezt azzal magyarázzuk, hogy még szokja az új környezetet, könnyebben összeszedi a betegséget, vagy ezek olyan betegségek, amiken amúgy is át kell esnie. De amikor ez hosszú hónapokig ismétlődik, komolyabban el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lehet ennek az oka. A gyermekgyógyász szerint ez a riasztónak tűnő gyakoriság valójában az immunrendszer fejlődésének normális jele. A betegségeket a gyermek elkapja, és átesve védettséget szerez ellenük. Van azonban eszköz a szülő kezében ezek gyakoriságának és hosszának csökkentésére.
A gyermekkori visszatérő fertőzések évi 4 és 12 alkalom között normálisnak mondhatóak. Havi 1-2 betegség teljesen reális lehet, főleg a hidegebb, átmeneti időszakban. „Előfordulhat, hogy a visszatérő fertőzéseket más alapbetegség okozza, például vashiányos vérszegénység, alultápláltság, valódi immunbetegség, ám az ilyen állapotoknak más észrevehető tünetei is vannak, mint például sápadtság, fáradékonyság, extrém vékony gyermek, „furcsa” fertőzések, szájpenész egy éves kor felett. A leggyakoribb ok kicsiknél a közösségbe kerülés” – vélekedik az orvos.
5 pontban mutatjuk, mi a legjobb megelőzés:
1. D-vitamin
A hidegebb időszakban a kevesebb napsütés miatt mindenkinek javasolt a D-vitamin napi szintű pótlása, a megfelelő D-vitaminszint segítséget nyújt az immunrendszernek. Rizikócsoportban, ami a sötétebb bőrszín, túlsúly, krónikus betegség, gyakori megbetegedések, izomgyengeség, epilepszia elleni gyógyszer szedése, valamelyest magasabb mennyiség bevitele ajánlott.
A pótlás ajánlott mennyisége:
1,5-6 éves korban 400-1000 NE/nap
6-18 éves korban 1000-2000 NE/nap
felnőtteknél 2000-4000 NE/nap.
2. Influenza elleni oltás
„Az influenza okozta betegséget sokan ártalmatlannak gondolják, és nem tartják szükségesnek a védőoltást ellene. Kevésbé ismert tény, hogy pl. az 1918-as influenza, a „spanyol nátha” a pandémia ideje alatt az áldozatok száma 17 és 50 millió közé esett (a COVID pandémiának jelenleg 6,5 millió áldozata van a WHO adatai szerint). Ugyancsak kevésbé ismert tény, hogy az influenza szövődményei közé tartozik a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, az asztma fellángolása és influenzaszezonban sajnos megugrik a frissen diagnosztizált gyermekkori 1-es típusú cukorbetegek száma is” – vélekedik az oltásról. Ha valaki nem tart a szövődményektől, akkor is észszerűnek tartja beoltatni a gyermeket pusztán azért is, mert így legalább egy, minimum egy hétig tartó lázas betegséget el tudunk kerülni a szezonban.
3. Maszk és kézfertőtlenítés
A koronavírus óta a legtöbb helyen már nem kötelező maszkot viselni beltérben sem. Mégis, ha például egy rendelőben vagy a gyógyszertárban várakozunk, zárt térben hosszabb időn keresztül, ésszerű feladni a maszkot a gyermek védelme érdekében. A kézmosás és kézfertőtlenítés szintén segít a megelőzésben, mert a légúti betegségek például egy kilincs közvetítésével is terjedhetnek.
4. Egészséges étel
A C-vitamin, D-vitamin, cink, szelén és a vas hiánya ismétlődő fertőzésekhez vezethet. Rossz hatással vannak az immunrendszerre a feldolgozott élelmiszerek, a chips, a gyorséttermi ételek, a pizza vagy a sütemények. A cukorban és vörös húsban gazdag, ellenben a friss gyümölcsben és zöldségben szegény étrend megzavarja a bél normális baktériumösszetételét, ami az immunrendszer gyengüléséhez vezet. „Egy 2014-es vizsgálatban a fokhagyma kivonatot 3 hónapon át fogyasztó csoportban harmadannyian betegedtek meg légúti betegségben, mint a placebót fogyasztó kontrollcsoportban, eszerint a fokhagyma fogyasztása védelmet jelenthet a megbetegedés ellen” – mutat rá Schuler Zsófia.
5. Mozgás a szabadban
A hidegebb időszakban is jó, ha a gyerekek minél több időt töltenek a szabadban, természetesen a megfelelő ruházatban. A kinti levegőn nem dúsulnak fel a kórokozók és a friss levegőn végzett mozgás serkenti az immunrendszer működését. „Egy 2021-es, 33 vizsgálatot magába foglaló analízisben úgy találták, hogy a szabadban végzett aktivitásnak gyulladáscsökkentő, allergiaellenes, asztmaellenes és az NK immunsejteket növelő hatása van” – mutat rá a gyermekgyógyász.