A Slovan elleni nagy csatáig már nem kell sokat aludnunk, de én a meccsre hangolódva nosztalgiáztam egy kicsit a youtubon gyermekkorom legcsodásabb gólján. A szerzője nem más, mint a zseni, akiért a mai napig hálát adnak az argentinok Istennek: Diego Armando Maradona.
A nagy Diego (1,65 cm magas, de ugye érted kedves olvasó, hogy értem :-)) óta Agrentínának van egy másik zsenije, akit a focirajongóknak nem kell külön bemutatni. Hjaj, de szereti Isten az argentinokat…
Nekünk, magyaroknak mikor lesz egy másik Puskás Öcsink?
Nyitókép: These Football Times
De térjünk csak vissza az évszázad góljára és aláfestésnek hallgassuk meg az évszázad kommentjét Victor Hugo Morales szájából:
„Ott van Maradonánál, ketten is őrzik, Maradona megtolja a labdát. A világfutball zsenije megindul a jobb oldalon. Átadja Burruchagának… Még mindig Maradona. Zseni, zseni zseni! Ta, ta, ta, ta, ta… Góóóóól! Góóóóól! Sírnom kell! Szent Isten, éljen a foci! Micsoda gól! Diégóóóóól! Maradona! Hát ezen sírni kell, bocsássanak meg, Maradona emlékezetes szólója, minden idők akcója! Te űrbéli sárkány, hát milyen bolygóról jöttél, hogy így faképnél hagyj ennyi angolt, hogy az egész ország ökölbe szorulva kiáltson Argentínáért? Argentína kettő, Anglia nulla! Diégó! Diégó! Diego Armando Maradona. Köszönöm a focit, Istenem, köszönöm Maradonát, ezeket a könnyeket, ezt az argentin-angol kettő-nullát!”
Nézzétek – élvezzétek. Én ma már megnéztem – vagy tízszer.