A három legextrémebb kényszerleszállás a repülés történetében

Az extrém rovatom legújabb részében még mindig az utasszállító repülőgépeknél maradunk. A rendkívüli oldalszeles leszállások, majd a világ legdurvább repterei után most jöjjön a három legextrémebb kényszerleszállás a repülés történelmében. Még így is, hogy a repülés a legbiztonságosabb módja az utazásnak, néha kénytelenek kényszerleszállást végrehajtani a pilóták, de nem feltétlenül meghibásodás miatt. 

A címet írhattam volna úgyis, a három legbátrabb kapitány a világon, vagy a három legjobb életmentő döntés a légi utasszállítás történelmében.

A kereskedelmi utasszállítás 100 éve alatt jó pár olyan eset történt, amikor a kapitány gyorsan, de megfontoltan a kényszerleszállás mellett döntött, a legénység összehangolt, precíz munkájának köszönhetően pedig a gép sikeresen landolt félúton: mezőn, dzsungelben vagy akár egy széles nagyvárosi folyón.

Az Air Canada 143-as járata

1983. július 23-án a kanadai Montréalból Edmontonba tartó Boeing 767-200-as típusú személyszállító gép azonnali leszállásra kényszerült, miután egy óriási mellészámolás folytán 13 kilométeres magasságban elfogyott az összes üzemanyag. Természetesen mindez félúton.

Kerozin híján a két hajtómű leállt, a gép csendben repült tovább, így a pilóták a helyzet azonnali megoldására kényszerültek.

 

A légi irányítók utasítására a Manitoba városában található Gimli katonai repülőtér felé irányították a gépet. A siklórepülésben nagy tapasztalattal rendelkező Pearson kapitány és csapata kiszámolta a távokat, és letette a gépet Gimli repterén.

Igaz, végig orral a földön csúszott a betonon a hatalmas Boeing, de az utasok mind épségben hagyhatták el gépet.

Itt jön a sztori extrém része!

 

A légi irányításnak és a fedélzet legénységének fogalma sem volt arról, hogy a leszállásukhoz kipécézett kifutót autóversenyekre használják. ’83. július 23-án pont egy egész napos családi program zajlott a reptéren, a helyszínt teljes mértékben ellepték a kempingezők, versenyzők, autóik és családjaik.

Többféle gokart- és dragverseny zajlott ott aznap, mikor mindenki a halkan közeledő grandiózus gép közeledtére lett figyelmes. Wow!

 

A látvány brutális lehetett, mindenki, ahogy csak tudott, menekült a 32L jelzésű kifutóról, helyet adva az Air Canada 143-as járatának. Pearson kapitány rendkívül összeszedett munkájának köszönhetően a leszállás közben a gépen történő véletlenszerű meghibásodások ellenére a gép biztonságosan földet ért, így mind a 61 utas és a reptéren tartózkodó több száz gyermek és felnőtt épen és biztonságban hagyhatták el a Gimli repteret.

Landolás az esőerdőben

1989. szeptember 3. Brazíliában a foci napja volt, ugyanis a válogatott selejtező mérkőzést játszott Chile nemzeti csapatával. Eközben a Varig légitársaság 254-es járata a levegőben bolyongott, majd a brazil esőerdőben hajtott végre kényszerleszállást.

A pilóták számára rendkívül hosszú nap volt szeptember 3-ika, ugyanis reggel felszálltak Sao Paolóban, átrepülték oda-vissza teljes Brazíliát, majd mikor 300 kilométerre jártak a végső megállótól, Belém repterétől, (igen ebben az esetben is) elfogyott az üzemanyag, és leszállásra kényszerültek.

A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a balesetet elsősorban a gépet irányító személyzet hanyagsága okozta. A gép tökéletes állapotban volt és a kötelező ellenőrzéseket megfelelően elvégezték rajta. A baleset legfőbb okozói a repülési terv helytelen használata, majd a navigációs berendezések rossz beállításai voltak.

A gép szó szerint eltévedt, és mivel jóval többet repült a tervezettnél, az üzemanyagkészlet kimerült, majd két óra bolyongás után kényszerleszállást kellett alkalmazni az Amazonas sűrű erdejében.

 

Az extrém landolás következtében a gép darabjaira szakadt, az 54 utasból sajnos 13-an életüket vesztették, de a túlélők is komoly sérüléseket szenvedtek. Mivel a gép rendkívül nehezen megközelíthető helyen landolt, két teljes napon át várták a mentőket, majd azok érkeztével, a sebesültek állapotának stabilizálásával mindenki ráébredt arra, hogy egy igazi csoda történt.

Még ha egy sornyi hatalmas hibát el is követtek a pilóták, mindent megtettek, hogy a gép földet érjen, az utasok és a személyzet pedig életben maradjon.

Sullenberger kapitány, a repüléstörténet legnagyobb hőse

Forrás: The Pantagraph

2009. január 15-én történt a világ leghíresebb és legsikeresebb kényszerleszállása, melyet New Yorkban, a Hudson folyón hajtott végre az 57 éves Chesley B. „Sully” Sullenberger kapitány és csapata.

US Airways 1549-es járata a New York-i LaGuardia repülőtérről az észak-karolinai Charlotte-ba tartott (volna), de a felszállást követően egy csapat kanadai lúdat darált le az Airbus A320-as két hajtóműve, és ez az azonnali leállásukat eredményezte a sűrűn lakott metropolis felett. A légi irányítók azonnal őrülten keresték a megoldást, a legközelebbi repterekre való terelést, de Sullyék túl alacsonyan szálltak bármilyen irányváltáshoz.

Sullenberger úgy határozott, leteszi a gépet a Hudson folyó kellős közepén, amit sikeresen végre is hajtott.

 

Az Airbus fedélzetén 150 utas és 5 főnyi személyzet utazott, a viszonylag durva landolást követően senkinek sem esett baja, a vízi mentők percek alatt átsegítették a hajóikra a gép szárnyán sorakozó túlélőket.

Az esteről készült egy film, melyben Tom Hanks játsza Sully kapitányt. A filmben rekonstruálják a történteket, pontosan úgy, ahogy az a valóságban megtörtént. Mindnekinek ajánlom!

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább