A családi ünnepek vagy éppen a mögöttünk hagyott karácsony remek példája annak, amikor a generációk közötti különbségek érezhetően kiélesednek, de ugyanez megtörténhet munkahelyi környezetben is. Mi jellemzi az egyes generációkat, hogyan alakítja sorsuk jelenlegi elhelyezkedésüket a társadalomban? Ti melyikbe tartoztok?
Építők vagy Veteránok (1945 előtti születettek)
Ez a generáció a világháborúk szörnyűségeit próbálta túlélni és főként elfelejteni. Nem csoda hát, hogy másra sem vágytak, mint nyugalomra és békére. Életükben a munka és a családi közösség kapott fontos szerepet. Nem ritka, hogy egy életen át ugyanazon a helyen dolgoztak, majd innen vonultak nyugdíjba, a biztos jövő reményében hálásak voltak a munkáltatónak, keményen dolgoztak. A rendszerváltás sokként érte őket, az, ami hajtóerőként hatott rájuk, a kiszámíthatóság és a szabályok rendszere, egyszerre szertefoszlott. A technikai vívmányok működését csak egy kevés százaléka képes ennek a generációnak elsajátítani – javarészt az Y és Z generáció nyomására, ők az unokák és dédunokák.
Baby bommerek (1946-1964)
Egy viszonylag nyugodtabb világba születtek bele a baby bommerek. A változás szelét már minden tekintetben megérezték. A háztartásokban megjelentek a mosógépek és az autók. A tollfosztás feledésbe merül, helyette a falu egyetlen tévéjét nézték az emberek esténként. A poroszos tekintélyelvűség még mindig dominánsan jelen volt akár a családi életben, akár a munkahelyi közegben. A rendszerváltás után a pénz, a gazdagság hajtotta a baby bommereket, akik igyekeztek alkalmazkodni a nyugati trendekhez. Egyeseknek sikerült vagyonokat szerezni, a többség azonban elszegényedett.
X generáció (1965-1980)
A szorongás és a megfelelni vágyás generációja. Az X generációnak olyan fogalmakkal kell megismerkednie, mint a karrierista és sikeres üzletasszony, aki egyben anya, vagy a háztartásbeli apa, aki otthon marad gyermekével és a háztartással. Ám példával egyik generáció sem szolgált előttük, így sok esetben újra kell értelmezniük saját szerepüket a családban, a társadalomban, a munkahelyen. E tekintetben a legnagyobb útkeresőknek tartják őket, főleg azért is, mert az első olyan generáció, akinek fontos a befelé fordulás, az önismeret, a lélek megismerése.
Y generáció (1981-1995)
A fogyasztói társadalom gyermekei. Egy bátrabb, vakmerőbb generáció. Véghezviszi mindazt, amit az X generáció csak akart. Az utazás, a nyelvtudás, a világ megismerése életük központi témája. Képesek munkahelyről munkahelyre váltani, keresik a siker és a boldogság titkát. Hatalmas ellentétben állnak a baby bommer generációval, akik ezt a fajta gyors tempót nem értik, nem nézik jó szemmel, s féltik az Y generáció tagjait. A többi generációhoz képest sokkal nyitottabbak, empatikusabb és kreatívabbak. A világ bármely pontján képesek megállni a helyüket. Emberi kapcsolataikat szintén a gyors váltások jellemzik.
Z generáció (1996-2010)
Nevezhetjük őket online generációnak. Az internet nem az életük kiegészítése, hanem a szerves része. Mindig és mindenhol online életet tudnak élni, bárhol ki tudják adni érzéseiket, elég, ha van internetes hozzáférés a közelükben. Nekik nem kell megtanulniuk kezelni a technika vívmányait, ők egyszerűen tudják. Nem ismerik a technológia nélküli életet. A hagyományos, poroszos pedagógiai elveket már az Y generáció is nehezen tűrte, ez hatványozottan jellemző a Z generációra. Nem szeretik az egyoldalú tanítási módot, szeretnek véleményt nyilvánítani és gondolkozni. Igénylik az interaktivitást és a sokszínűséget, valamint a technikai eszközök használatát.
Alfa generáció (2010-)
Nem sok minden mondható el még róluk, mert annyira kicsik. Az biztos, hamarabb tudják használni az érintőképetnyőt, mint járni… Köszönhetően a technikai eszközök aktív használatának, agyi és idegrendszeri változás figyelhető meg náluk, mely egy evolúciós változás része.
