KLIKK-ARCHÍVUM
Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának és üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.
Nem baj, ha kint még szakad az eső, vagy éppen havazik. Nem baj, hogy reggel néha még fagy van. Bárki bármit mond, szerintem a tavasz akkor is már itt van a spájzban! A rügyekkel, a melegítő napocskával, az esőkkel. Na jó, talán idealizálom ezt a képet, mert még simán megeshet, hogy negyven napig esni fog, vagy idetéved egy cunami, vagy leesik az a bizonyos sokat emlegetett piros hó! Jöhet bármi, viszont a csokinyuszik, tojások, korbácsok és a drótpelyhű csibefigurák akkor is kikelnek a bevásárlóközpontokban.
A cikk megjelent a Klikk Out 2016/03. számában.
Szóval húsvét, azt mondjátok. Akkor menjünk valamerre kirándulni. Mert nálunk például már nem szokás öntözni járni. Kiskoromban még jártak hozzánk a gyerekek, apukák, barátok. Emlékszem, egyszer egy kisebb kiblivel öntöttek ki. De jó volt! Már reggeltől vártuk anyuval az „öntözőköt”, csokitojást, szendvicseket és pálinkát készítettünk ki az asztalra, apu pedig elment szintén öntözni. Ma már kirándulunk, csokitojást bármikor lehet enni, és szegény nyúlnak magyarázkodni, hogy márpedig nem volt ő hamarabb se a tyúknál, se a tojásnál.
Öntözők, korbácsok, szendvicsek, felesek, vizek, parfümök, mondókák, aprók, ó! Márciusra, úgy gondoltam, hogy ha majd ezen a kiránduláson két vajaskifli között megpihentek, és előveszitek a Klikket, akkor olvassatok pár húsvéti érdekességet a világból.
Les cloches des Pâques – A húsvéti harangok
A katolikus szokás szerint a harangok nem szólnak nagypéntektől egészen húsvétvasárnapig, Jézus Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának emlékére. Ilyenkor kis szárnyakat növesztenek, és elrepülnek egészen Rómába, hogy ott a pápa megáldja őket. Az úton visszafele felpakolnak kis ajándékokat, amiket aztán szétszórnak a gyerekek között.
Persze náluk is van tojásvadászat (“La chasse aux oeufs”), és a franciaországi Haux városában például minden évben ilyenkor rekorddöntögető mennyiségű tojásból készítenek egy óriásrántottát, amit több ezer ember között osztanak aztán szét.
Nyuszik helyett bilbi
Ausztráliában a nyulakat kártevőnek tartják, így ezen a kontinensen már a hetvenes években mozgalom indult azért, hogy egy más fülest válasszanak húsvéti jószágnak. Így esett a választás, a már amúgy is veszélyeztetett erszényesnyúlra vagy bilbire (Macrotis lagotis), amely köré mára egy egész kultusz épült.
Nagyon sok mese született a szégyenlős, ámde bátor, Burra nevű bilbiről, aki megmentette az otthonát a nyulaktól és rókáktól. A boltokban csokibilbik és plüssök vannak, és ő is hozza a tojásokat.
Az angol Tuttimenek
Nagy Britanniában, Hungerford városában minden évben megrendezik a Hocktide fesztivált. Az ünnepély reggelén egy rendőr belefúj a kürtjébe, és Hocktide minden lakosát a városházára hívja.
Itt kiválasztanak két embert (ők a Tuttimenek), akik a városon végigvonulva narancs ellenében csókot kérnek a nőktől. Ma már igazi turistalátványosságnak számít, ez éven pedig április 5-re, keddre esik az ideje.
Danse Macabre
A spanyolországi Girona tartományban, nagycsütörtök éjjelén az emberek sötét jelmezekbe bújnak, és egész éjszaka járják a Haláltáncot.
Ennek a táncnak az az üzenete, hogy a halál az élet része, és általa mi mindannyian egyek vagyunk. Emlékeztet minket arra, hogy mennyire törékeny a földi életünk, a dicsőség pedig mennyire múlandó.
Kiszeégetés
Virágvasárnapon Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékeznek meg a mi tájainkon is a barkaszentelő körmenetekkel. A templomban megszentelt barkák megvédik a házakat a villámcsapástól, tűzvésztől és jégesőtől.
Ezen a napon hordták régen ki az ún. kiszét, ami egy menyecskeruhába öltöztetett szalmabáb volt. Miután végigvitték a falun, elégették vagy a vízbe vetették. Úgy tartja a hiedelem, hogy ezzel kiűzték a betegségeket, a halált, az ínséget és a telet a faluból.
Nagyszombatkor máglya
Finnországban, Pohjanmaaban húsvéti máglyát gyújtanak. Az emberek régen úgy gondolták, hogy nagyszombaton az Isten oltalmazása kisebb, így a boszorkányok (akiket mellesleg trullinak hívnak) ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak a világban. A hiedelem szerint minél nagyobb a füstje, és minél több benne a szikra, annál jobban védelmezi az embereket tőlük.
Locsolkodás
Állítólag magát a locsolkodást a világon csak három országban tartják. Nálunk, Csehországban és Magyarországon, és már itt is felejtőben van. Én ez éven, azt hiszem, kifestek pár tojást a kishúgommal, és megvárjuk a zöld erdőt megjárt unokatestvéreket.
Majd a megmaradt csokifigurákat bepakoljuk a hátizsákunkba, és elmegyünk egyet a családdal kirándulni. Talán most már ez lesz a mi húsvéti hagyományunk.
