Az 1990-es és 2000-es évek egyik legkiemelkedőbb zenei prófétájáról van szó, akinek még az összegyűrt és kukába dobott gondolatmeneteire is érdemes odafigyelni.
A cikk megjelent a Klikk Out 2018/05. számában.
Friss albumának címe Kurt Vonnegut legismertebb műve, Az ötös számú vágóhíd főhősének sírfelirata (Minden gyönyörű volt, és semmi se fájt).
Moby –
Everything Was Beautiful, And Nothing Hurt
♥♥♥
Jelen: Mere Anarchy, Like A Motherless Child, This Wild Darkness, The Waste Of Suns.
Múlt: Porcelain, Heaven, In This World, Honey, Natural Flowers, Why Does My Heart Feel So Bad?
Zeneileg a trip-hophoz nyúlt vissza rajta, ő maga pedig azt nyilatkozta az albumról, hogy tulajdonképpen két énje küzd egymással, a punk, amely leordítaná az emberiség fejét, és a könyörületes, amely pedig a megvilágosodást keresi.
Ebből születik némi (vagy nem is akármekkora) szarkasztikus felhanggal a cím és a melankolikus hangulatú dalok, melyek olyanok, mint egy posztapokaliptikus világban tett álomszerű séta aláfestő zenéi.