Egy kötelező győzelem, klasszikus DAC-virtussal befejezve

Ezek a legnehezebb meccsek. Illetve, a mai meccs a nehéz feladatok egyike volt. Egy fergeteges Európa-ligás eredmény után a földre szállni és koncentrálni a kötelező gyakorlatra. Mert a Zólyombrézó elleni meccs bizony, nekünk már hárompontos meccs kell, hogy legyen. Otthon és idegenben is.

Jojo Samek archív felvétele

Ez Peter Hyballa első meccse. Nehéz feladat Marco Rossi mester után, aki DAC-történelmet írt, viszont ez egy lényegesen jobb pool-position, mint az elődjének volt. A léc magasan van, de ez nem szabad, hogy gond legyen Hyballának, inkább legyen ez iránytű, merre van a helyes út, amit kijelölt Rossi.

A kezdő tizenegy

szaunamaraton

Ez az a pillanat, amikor mindenkinek meg kell érteni, hogy az angol hetek alatt gyakori lesz a rotáció szó. Pontosabban a játékosok rotálása a téma. A játékosok egy része cserepadra kényszerül, mert ezt tizenöt játékossal nem lehet végigjátszani. A cserepadra való jelölésre csapatszellemmel a fejben kell tekinteni.

A csapat, a csapat és még egyszer, a csapat érdeke most a legfontosabb. Ez a szemlélet segít majd a későbbiekben a játékosoknak is az egyéni előrehaladásban.

 

A Hyballa-féle kezdő tizenegy rendben volt, egy kivétellel, persze, ha Kalmár nem volt sérült. Minimum cserepad. Kalmár nélkül nagyon „nem vagyunk ott” a középpályán… Mondom, ha nem volt sérült, akkor maximális kihasználás Zsoltnál… A második félidőben helyenként deja vu-m volt Tbilisziből, a középpályán történtektől.

Az első félidő

Picit professzorok módjára passzolgattunk, gépiesen, hála istennek, a hazaiak nyilvánvalóan tartottak tőlünk, és ezt nem sűrűn takarták. Sok vizet nem zavartak az első félidőben, a legnagyobb helyzetüket remekül védte Macej kapus.

Mezőny fölényben játszottunk, de a kombinációk gyorsabbak lehettek volna. Bayo gyerek lassan átveszi Torghelle Sanyitól a „Levegő ura” titulust… A gólunknál szépen „lefejelte” a hazait, és Pacsinak elég volt a kapustól kiütött labdát a hálóba takarítani.

A második félidő

Kaptunk egy gólt. Klasszikusan, az ellenfél standard helyzetéből, illetve beadásból. Itt van, mit javítani.

Hm…

Bayo… Ezek a helyzetek… A meccs eredményét a kihagyott helyzetek végül nem befolyásolták, mert a hazaiak csináltak egy gyerekes hibát – kiállítás – és ezzel mi nyomás alá kényszerítettük a hazaiakat.

A harciasság, a küzdés az utolsó percekig remek örökség Rossitól, ami remélem sokáig megmarad Hyballa alatt is.

 

A meccs végén óriási volt a játékosok ünneplése a közel 300 DAC-szurkolóval, és én csak ennyit írok a végére – nem hibátlanul, de győzelemmel távozunk egy nehéz meccs után.

U.I. Mentálisan erősödünk és erősödünk…

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább