10 magyar találmány, amely megváltoztatta a világot

Számtalanszor hallhattuk már, hogy a magyarok milyen sok találmánnyal ajándékozták meg a világunkat, és hogy ezek mennyire fontosak az emberiség számára. Nos, valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy mennyire. Összeszedtünk 10 magyar találmányt, amelyek bizony nem kevéssel járultak hozzá, hogy ma ott tartsunk, ahol tartunk.

Golyóstoll
Először 1888-ban volt próbálkozás a megalkotására, de még fél évszázadig senkinek sem sikerült működő tollat létrehozni, ami nem kente össze a papírt, és nem volt hatással rá a gravitáció. Végül Goy Andornak (Goy – goly-óstoll), később a végleges változatot pedig Bíró László József újságírónak sikerült szabadalmaztatnia 1943. július 10-én, ezért ezt a változatot a régies nevén Bíró-tollnak is ismerik. Mára ez már a mindennapi munka elengedhetetlen kelléke. Gondoljunk csak bele, hány tollat fogyasztottunk ki életünkben.

szaunamaraton

Biztonsági gyufa
Ezt az egyszerű, de nagyszerű eszközt Irinyi János 1836-os szabadalmának köszönhetjük, és habár manapság már kevesebbet használjuk az öngyújtók megjelenése miatt, rendkívül fontos mérföldkő volt a tűzgyújtás történelmében.

Dinamó
Talán ez az eszköz a legszélesebb körben ismert magyar találmány, ami Jedlik Ányos nevéhez fűződik, ugyanis ő ismerte fel először a működési elvét, habár a szabadalmakat a Siemens váltotta ki rá. Szintén Jedlik fejéből pattant ki a szódavizet gyártó gép ötlete is, amelyhez ugyancsak nem rendelkezik szabadalmakkal.

Helikopter
Valószínűleg senki sem hitte volna, de ennek a különleges gépnek is a feltalálója magyar, méghozzá Asbóth Oszkár, akinek a gépe 1928. szeptember 9-én emelkedett függőlegesen a magasba. Ezzel megalkotta az áthidalhatatlannak hitt függőleges irányú emelkedés problémáját, és nemzetközi elismerésre tett szert.

Kapcsolódó tartalom

Apu

Holográf
Ezt a különleges vizuális hatást nyújtó szerkezetet nem más alkotta meg, mint Gábor Dénes. A magyar fizikus olyan érdekes gépet hozott létre, amely forradalmasította az addigi képrögzítést, ugyanis az addig kizárólag 2 dimenziós vetületként értelmezhető látványt képes volt térhatásúvá tenni egy érzéki csalódással. Habár 16 évig fel sem figyeltek a találmányára, Gábor Dénes a holográfért végül 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Léghajó
Bizonyára felhördülnek páran, hogy ez az infó téves, ugyanis a léghajózás Zeppelin nevéhez fűződik, de az az igazság, hogy bármilyen hihetetlen, ez is magyar találmány. A terveket Schwarcz Dávid készítette, de sajnos a léghajó próbarepülését már nem érte meg. Zeppelin később a terveket Schwarcz özvegyétől vásárolta meg, és tette világhírűvé az elképzelést.

Villanykörte
Ha fel-vagy le kapcsolod a villanyt, jusson eszedbe, hogy ez is magyar találmány. Egészen pontosan három magyarnak köszönhetjük: Just Sándornak, Hanamann Ferencnek és Brody Imrének, akik megalkották a Wolfrám-szálas izzót, ezzel létrehozva egy erősebben és tartósabban világító égőt, mint az elődeik.

Filmfelvevő
Elképesztő, de Hollywood is a magyaroknak köszönheti sikerét, pontosabban két feltalálónak, Mihályi Józsefnek és Riszdorfer Ödönnek. Munkájuk gyümölcse nem csak a filmfelvevő gép, de a félautomata fényképezőgép is. Ezen kívül Bláthy Ottó alkotta meg az éghetetlen filmet. Még egy érdekesség, amelyet valószínűleg nem sokan tudnak, hogy a filmóriás FOX és a 20th Century Fox is magyar származású, ugyanis Fried Vilmos (később William Fox) Magyarországon, Tolcsván született. Később Amerikában telepedett le és megalapozta a ma ismert filmgyártás szikla szilárd talapzatát.

Számítógép
Az első számítógép Neumann János nevéhez fűződik. Neumann Budapesten született 1903-ban, majd itt is tanult a Budapesti Tudományegyetemen, később Berlinben folytatta a tanulmányait, végül professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a világhírt az első memóriával rendelkező számítógép, az EDVAC hozta meg a számára 1952-ben.


Atomreaktor
A nukleáris láncreakció felfedezése Szilárd Leó nevéhez fűződik, aki ezzel kulcsfontosságú szerepet vállalt az atomreaktor létrehozásában. Felfedezésének egyenes következménye volt a nukleáris energia fegyverként való alkalmazása, hiszen ezzel akarták elkerülni a náci Németország térhódításait. A fegyver megalkotásában óriási szerepet vállalt még Wigner Jenő és Teller Ede, szintén világhírű magyar fizikusok.

 Albert Einstein és Szilárd Leó (1939)

Ez természetesen csak egy töredéke annak, amit a magyar feltalálók a világnak adtak, és aki nem hiszi, az járjon utána – bizonyára tátott szájjal olvassa majd a végtelen listát.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább