FORDÍTÁS: NÉMETH ANDRÁS
FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
A mérkőzés utolsó percei zajlanak, tudat alatt Kiss Balázs hangját hallom, aki összetéveszthetetlen stílusával már a Tbilisziben kiharcolt továbbjutásunknak is csodálatos színezetet adott a szektorunkban.
Igen, az újságírói kötelességünk végzése közben mi, a DAC képviseletében jelenlevő újságírók, a szenvedélyünkkel a lengyel újságíró kollégákat is magunkkal ragadtuk, akik már sok mindenhez hozzászoktak, ám bármiféle nagyzolás nélkül állíthatom, hogy ránk nézve elismerően intettek a fejükkel.
Egyébként a találkozó után a számunkra nagyon szokatlan módon viselkedtek – néhány másodperccel a lefújás után gratuláltak a továbbjutáshoz…
Menjünk sorjában. A mérkőzéssel kapcsolatos bármilyen józan, megfontolt nézőpontot felülírt a második félidőre való kijövetelünk.
A második játékrésztől annyira radikálisan megváltozott a játékunk, hogy az ember azon gondolkodott, milyen sámáni dolog zajlott a félidei szünet során az öltözőben…
Az összecsapás és a hangulat mindenkit magával ragadott, a futballelőadás percei és másodpercei lélegzetelállítóak voltak, kézben tartva a drámai forgatókönyvet, amely olyan szituációkkal csúcsosodott ki, amelyek az adrenalinszintünket, a vérnyomásunkat és a pulzusunkat is veszélyes magasságokba tornázta fel.
Természetesen a csapat olyan változásokat is eszközölt a második félidőre, amelyek az ésszerű elemzésből fakadtak.
Leegyszerűsítve, Peter olyan szűrőt alkalmazott a szünetben, amelyen csak minimális mennyiségű nyavalya jutott át a játékunkból a második negyvenöt percre.
A csapat játékarculatának komplett és remek ráncfelvarrása.
Az első félidőben pontatlanul passzoltunk, csak nagyon kevés volt közülük százszázalékos, és azokért, amelyek el is jutottak a címzetthez, alaposan meg kellett izzadni a labdaszerzés során.
Egyszerűen az első játékrészben feleslegesen sok energiát adtunk ki magunkból a pontatlan átadások miatt.
Ahogy azt már az előző cikkekben taglaltam, most is úgy tűnt számomra, mintha a lengyelek tényleg nem számoltak volna azzal, hogy a visszavágón többszörösen jobbak, összeszokottabbak és egységesebbek leszünk, mint az első felvonáson.
Picit elaltatta és megerősítette őket abban a hitben az első félidei teljesítményünk, hogy többet nem vagyunk képesek kihozni magunkból.
A második félidőtől mutatott teljesítményünkre nem voltak felkészülve, és ahogy az első mérkőzés második játékrészében tudatosan visszahúzódtak, ezúttal mi nyomtuk őket be a saját kapujuk elé, és bár a mi játékunkban is felfedezhetők voltak még kisebb hibák,
a második negyvenöt perctől a játék minden elemében az ellenfelünk fölé nőttünk, és erőnlétileg is egyértelműen mi voltunk a jobbak. Így tehát nemcsak a meccs, hanem az egész párharc kimenetele sem lehetett más, a továbbjutás teljesen megérdemelt.
Elég idő van az alaposabb elemzésre, hagyományosan hétfőn forgatjuk a SzerdaHelyzetet, de azt már most kijelenthetem, hogy egy nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, méghozzá sikeresen és azt is mondanám, hogy elegánsan leküzdve azt.
Csodálatos este!!!
