Már egy ideje gondolkodom azon, vajon mivel lehetne megújítani a vasárnaponként megjelenő Szigi-szemmelt. Mi az, ami kicsit eltér azoktól a hírportálok által közzétett hírektől, írásoktól, melyek nem horrorisztikus balesetektől, bűncselekményektől, gátlástalan botrányoktól hangosak. Mi az, ami mosolyt csal az olvasó arcára, amikor elolvassa, és talán még a vasárnapi ebéd is jókedvűbben telik.
Ezeknek a publikációknak is voltak nehézségei, amikor néhányan szembesültek azzal, hogy a világhálón általuk közölt eseményeket valaki másként látja, viszont próbáltam mindig a jóízlés keretein belül leírni a gondolataimat.
„Az igazi önismeret ott kezdődik, amikor tudsz mosolyogni a saját hibáidon, kudarcaidon, amikor van benned önirónia. Aki tud nevetni önmagán, már jó úton jár ahhoz, hogy önismeretre tegyen szert – és megismerjen másokat”
– írja Kádár Annamária pszichológus
Nem tudom mennyi emberhez jutottak el ezek a szösszenetek, de sokan már csak úgy köszöntek nekem, hogy szia Szigi szemmel! – természetesen némi iróniával. 🙂
Most kicsit szünetelni fog ez a fajta rám szabott feladat. Megkérdeztem Jeges véleményét is döntésemről, aki csak annyit mondott: Mi van eccsó, megbolondútá??!
U.i.: Nem szűnök meg, csak átalakulok, és a jövő héten találkozunk!
