HANGFAL: Már nemcsak őszintének tűnik vagy szókimondónak erőlteti magát, hanem az is

A cikk megjelent a Klikk Out 2019/11. számában

Azok közé tartozom, akik a kezdetektől fogva Lana Del Rey mögé akart látni, és ott észrevenni azt a gépezetet, ami az egyébként tehetséges énekesnőt divatból szomorkodó popdívává teszi.

LANA DEL REY – NORMAN FUCKING ROCKWELL

♥♥♥♥♥


Jelen: Mariners Apartement Complex, hope is a dangerous thing…, Love Song, Doin’ Time, Fucking I Love You.
Múlt: Video Games, Young And Beautiful, Born To Die, Summertime Sadness, Lust For Life (feat. The Weeknd), Tomorrow Never Came.

Aztán fokozatosan, albumról albumra mintha lehámozta volna magáról a felesleges rétegeket, és talán a Norman Fucking Rockwell az első olyan lemeze, amely visszafogott balladáival annyira letisztult és nemcsak őszintének tűnik vagy szókimondónak erőlteti magát, hanem az is, hogy most én is beállok a sorba, amely az évtized egyik legmeghatározóbb énekesnői közé sorolja.

Kérdés, hogy mi lett volna a megítélésével, ha ez lenne az első albuma, ám az biztos, hogy az év végi listákon a Norman Fucking Rockwell valahol elöl foglal majd helyet.

 

HALLGASD MEG:


Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább