Az üzeneteinkhez szinte mindig odabiggyesztünk egy emotikont ahhoz mérten, hogy épp mely érzelmünket szeretnénk sugallni. Hangulatjel nélkül szinte már nem is létezik üzenet. Ezzel nincs is baj, hiszen egy-egy jópofa szmájli nem árt senkinek, sőt, még kedveskedni is lehet velük. Ugyanakkor nem szabad átesni a ló túloldalára!
Sajnos vannak emberek, akik teljesen beleestek ezek csapdájába. Van, aki úgy gondolja, ha mosolygós fejecske nélkül kap egy üzenetet, akkor annak a feladója haraggal írta mondandóját. Van, aki azt szűri le egy emotikonok nélkül érkező üzenetből, hogy akitől kapta, az közömbös vele szemben. Ez mind butaság!
Persze, vannak esetek, amikor helytállók ezek az állítások, ugyanakkor nem minden esetben igazak. A szeretet és a jókedv nem az emotikonoktól függ. Lehetek én boldog úgy is, hogy a virtuális üzeneteimet nem rakom tele mosolygós fejecskével és szívecskével. Hiszen gondoljunk csak bele…
Egy pár másodperc alatt beillesztett szív nem tükrözi igazán az érzelmeinket. Egy szmájlit pedig akkor is odarakhatunk a mondataink után, ha a valóságban épp a könnyeinkkel küzdünk.
Sokszor előfordul, hogy ezek az aprócska jelek megrontanak egy párkapcsolatot. Ha a pár egyik tagja nem teszi tele mindenféle szívvel, puszival és fülig érő mosollyal az üzenetét, a kedvese hajlamos azonnal rosszra gondolni. Beleképzel nem létező dolgokat. Az jár a fejében, hogy biztosan valami baj van, a párja már nem is szereti őt, vagy rosszkedvű, nem akar vele társalogni, és még sorolhatnám, mi minden átfut ilyenkor az agyukon.
Sőt! Olyat is hallottam már, hogy egy szerelmes pár óránként szívet küld egymásnak, s ha véletlenül valamelyikük megfeledkezik erről, vagy épp nincs rá ideje, alkalma, akkor a másik vérig sértődik. Ezekből az apró kis butaságokból aztán sokszor nagy veszekedés kerekedik, ami, ha folyamatosan megismétlődik, akár tönkre is tehet egy párkapcsolatot.
Nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani ezeknek a kis jelecskéknek. A helyén kell kezelni őket, hiszen igazából amilyen aprók, olyan jelentéktelen is…
