Hogyan működik a virtuális valóság (továbbiakban VR)? Hogyan lehetséges, hogy azt hiszed, a Mars felszínén sétálsz, mikor valójában éppen készülsz bemutatni a kislábujjad a konyhapult sarkának? Nos, most fényt derítünk a VR headsetek működési elvére.
Alapvetően a VR-hoz 3 dolog kell. Egy PC, konzol, vagy okostelefon a program, vagy játék futtatásához, egy megjelenítő eszköz, ami lehet VR-szemüveg, vagy akár a telefonod kijelzője, és egy beviteli eszköz, ami rögzíti és továbbítja a mozgásod a számítógépnek. Ez lehet kamera, fej-, test- vagy kézmozgást lekövető eszköz. A VR-headset, mint az Oculus Rift, a HTC Vive, vagy akár a Google Cartboard is mind egyfajta szemüvegként működnek, amelyet úgy a legkönnyebb elképzelni, mintha a szemüveg egy ablakot nyitna a virtuális világra. Ha elfordítjuk a fejünket, a kép vele együtt fordul, tehát pontosan azt látjuk, ahova nézünk, de persze 3 dimenzióban.
Ezek az eszközök általában 2 LCD kijelzőt használnak külön, mindkét szemre, valamint spéci lencséket is alkalmaznak, amelyeket a kijelző és a szemed közé helyeznek el. A lencse feladata, hogy szemenként fókuszálja és újraformázza az LCD 2 dimenziós képét, így megalkotva a térlátás illúzióját, vagyis a sztereoszkópikus 3D-t. Próbáld meg behunyni az egyik, majd a másik szemed, és váltogasd. Azt fogod látni, hogy a tárgy, amit nézel, ide-oda táncol, mivel a két szemed ugyanazt a képet egymástól kissé eltolva látja. Az agyunk ezt a két képet dolgozza fel valós időben, így jön létre a térlátás.
Az első okostelefont használó verzióknál még gyakori volt a használat közbeni rosszullét, mivel a telefon nem volt képes a szükséges, minimum 60 képkocka/másodperces képfrissítésre – igaz, a szemünk és az agyunk nem másodpercenként meghatározott képkockákat és pixeleket lát.
A kontrollerek és érzékelők, vagy kamerák a fejünk, jobban mondva a fejünkön lévő eszköz térbeli mozgását figyeli, amit a jobbára erős számítógépünk villámgyorsan feldolgoz, majd az eszköz elhelyezkedéséhez megfelelő képet vetít a szemünk és a lencse előtti LCD kijelzőre. Ezzel a módszerrel nemcsak, hogy bámulatos játékokkal tölthetjük az időnket, de szinte végtelen tudományos jellegű kutatást végezhetünk el, és tanulhatunk. A VR-felhasználás még csak gyerekcipőben jár, de már most elképesztően sok játék, tanulóanyag, kisfilm, és természetesen felnőtt film is elérhető rájuk, ha tudjuk, hol keressük.
Ha valaha lehetőséged nyílna kipróbálni egy VR-eszközt, semmiképp ne hagyd ki, főleg a borsos áruk, és meglehetősen nagy helyigényük miatt. Egyelőre ez az élvezet megmarad a tehetősebb rétegnek, de a jövőben bizonyosan elérhető lesz majd az átlag halandók – mint jómagam – számára is.
