Szigi-szemmel: Termelőerő
Gondolom, már mindenkinek tele a hócipője a „jobbnál jobb” írásokkal koronavírus ügyben, de a téma úgy érzem, kimeríthetetlen. Gondoljon csak bele a kedves olvasó, mennyi pozitív (negatív is) hozadéka van, lesz ennek a világjárványnak.
Vegyük csak szűk hazánkat, a Csallóközt.
Mikor már elkerülhetetlenné vált, hogy észbe kapjunk és a lakosok is tudatosították, hogy közeleg a vírus, kiderült, nincs elég védőmaszk. Pillanatok alatt megjelentek az önkéntes maszkvarrók. Természetesen most nem azokra gondolok, akik az évszázad bizniszét látták a maszkvarrásban, hanem azokra a nagybetűs hölgyekre, nyugdíjas asszonyokra, akiknek újra kellett olajozni a Singer varrógépüket, tudniillik a zoknistoppolás már divatjamúlt.
Ingyen, bérmentve születtek a maszkok, és remélhetőleg senki sem halt bele a munkába. Legalábbis én nem tudok róla!
Számtalan helyen olvasni, hogy ez a világjárvány óriási figyelmeztetés az emberiség számára, amolyan:
nono, gyerekek, értékeljük át a dolgokat, tudniillik a bankszámla nem véd meg a COVID-19 ellen, és valójában az a bizonyos gödör is mindenki részére egyforma.
Véleményem szerint az ilyen és hasonló megpróbáltatások az emberek részéről jó adag pozitív hozzáállást igényelnek. Abban meg reménykedjünk, hogy tömegek számára lesznek mások a prioritások, mint eddig.