KLIKKOUT-ARCHÍVUM: Véleményem szerint nekünk, akik megéltük a régi rendszert – természetesen a „mi” szócskát idézőjelbe rakva, hiszen huszonévesen éltem meg a rendszerváltást és más dolgok foglalkoztattak, mint a politika, vagy az emberek egymáshoz való viszonyulása – van némi összehasonlítási alapunk, milyen volt az élet akkor és most.
Féltünk a szülői szigortól, a tanítóinktól, a rendőröktől, de említhetném a szomszéd Béla bácsit, vagy az almáskertet őrző csőszt is.
…de tényleg más volt minden abban az időben?
Mosolyogva szoktam mondogatni a fiammal hasonló korú gyerekeknek, focistáimnak, munkatársaimnak a mára már szállóigévé vált mondatot: „bezzeg az én időmben”. Személy szerint volt egy mondásom, amit sokszor a fejemhez vágnak: én a te korodban megettem a szöget.
Az idő múlása sok mindent megszépít és az idősebb korosztály hajlamos a dolgokat talán picit túlértékelni, a mai fiatalság részére megoldhatatlan feladatként előadni.
Hogy mi a különbség a mai fiatalság és a régi közt? Semmi.
Ezek a gyerekek is mindent meg tudnak oldani, ugyanúgy tudnak dolgozni és tisztességesen viselkedni. Sőt, valljuk be őszintén, fogékonyabbak dolgokra, mint anno mi voltunk. Mikor meghallom, hogy a mai fiatalok így meg úgy, mindig elgondolkodom, vajon mit tud(t)unk mi jobban, mint ők?!
Higgyétek el, semmit.
