Jöhet a fekete(leves)? – Avagy, érdemes-e még egy presszót innod…?
Sárkány ellen sárkányfű
Fotók: Pixabay.com
Nem tudod elképzelni a reggeledet kávé nélkül? Imádod a kezeid között szorongatni a felhevült csészét? Legszívesebben szóba sem állnál addig senkivel, míg fel nem melegítette a belsődet a sötét, illatos nedű? Nem vagy vele egyedül. Jómagam relatíve későn kezdtem el kávézni. Sokakkal ellentétben, akik már gyerekkorukban lopva lesik a felnőttek bögréjét és kuncsorognak körülöttük egy kis mintavétel reményében, nekem csak az egyetemi évek alatt lett a napjaim része a kávézás körüli rituálé. Azóta viszont annál szívesebben kortyolgatom én is a koffeindús éltető levet. De vajon az egészségünk szempontjából jól tesszük-e, ha engedünk a kísértésnek?
Mindennapi kávénk
A kávéivás története (már amiről biztos forrásból tudni lehet) a 15. századba nyúlik vissza, az első hódolók az Arab-félsziget déli részén éltek, és vallásos szertartásaik keretében fogyasztották.
A szokás azonban csakhamar elterjedt az egész Közel-Keleten és Afrika északi részein, hogy aztán Európába is betörjön. Már a kezdetekkor a maihoz hasonlóan készítették el az italt: az érett kávészemeket megszárították, pörkölték és fogyasztás előtt őrölték, majd forráshoz közeli hőmérsékletű vízzel öntötték le. Persze ma már ezerféleképp fogyaszthatjuk kedvenc italunkat. Van, aki szívesen kísérletezik a különböző ízesítésekkel, aki cukor vagy tejszín nélkül el sem tudja képzelni a kávéját, mások pedig szentségtörésnek tartanak mindent, ami a kávébabok eredeti kesernyés ízét elveszi.
A többfajta kávécserje közül egyébként csak kettő termését hasznosítjuk, az arab kávéét és a robusztáét. A robuszta igénytelenebb, és könnyebb termeszteni, viszont az ínyencek a kényesebb arab kávéra szavaznak annak gazdagabb aromája okán. Sajnos a klímaváltozás hatására várhatóan az utóbbi termelésére alkalmas területek a jövőben zsugorodni fognak, szóval könnyen elképzelhető, hogy mélyen a pénztárcánkba kell majd nyúlnunk, ha rákívánunk egy finom espressóra. Jelenleg egyébként a világon a legtöbb kávét Brazília termeli, ezt követi Vietnam és Kolumbia.
Nem is olyan régen a kávéivásra mint egészségtelen dologra tekintettek a táplálkozás szakértői. Úgy tűnt, hogy az e szenvedélynek hódolók rövidebb ideig élnek, és különböző egészségügyi problémákra is hajlamosabbak.
Az utóbbi években viszont szinte 180 fokos fordulatot vett a kávé megítélése tudományos körökben, s úgy tűnik, fogyasztásának rengeteg előnye van, sőt előnyei messze túlszárnyalják a potenciális hátrányokat.
Hogy lehetséges ez? A régebbi kutatások, melyek a kávéfogyasztók egészségét hasonlították össze az azt nem fogyasztókéval, nem zárták ki az olyan változók hatásait, mint például a dohányzás vagy túlsúly, ami eltorzította az eredményeket. Ha viszont ezeket kivonjuk a képletből, máris másképp fest a dolog.
Miért is jó neked tehát, ha kávét iszol?
A kávé több, egészségre jótékony hatással lévő összetevőt tartalmaz, például a B-vitaminok több fajtáját, folátot, vagy magnéziumot. Ugyan kis mennyiségben – de valljuk be, általában nem állunk meg egyetlen csészénél. Az antioxidánstartalma pedig meglehetősen magas – van olyan becslés, mely szerint (szomorú vagy sem) az átlag nyugati fogyasztó több antioxidánst visz be a szervezetébe kávéval, mint gyümölccsel és zöldséggel.
Persze a kávé fő hatóanyaga, aminek köszönhetően a topon érezhetjük magunkat, a koffein. Ebből egy tipikus csésze kávé nagyjából 95 mg-ot tartalmaz, így ez a világon a legtöbbet fogyasztott pszichoaktív anyag.
Ez persze nem azt jelenti, hogy „pszicho” leszel tőle, már hogy szerdahelyiesen fogalmazzak, vagy legalábbis nagyon kevesekre van ilyen extrém hatással. Viszont elősegíti a dopamin és norepinefrin nevű hormonok termelését, illetve a fáradtságérzetért felelős adenozin felszívódását gátolja. Ezáltal rövid ideig serkenti az agyműködést, fokozza az éberséget, gyorsítja a reakcióidőt, valamint hangulatjavulást idéz elő. Ezenkívül 3-11%-kal felgyorsítja az anyagcserét, ami a fogyás szempontjából nem hátrány, illetve 11-12%-kal fokozhatja a fizikai teljesítményt is, szóval érdemes fél órával a gyúrás előttre beütemezni a presszót, már ha voltak ilyen terveid. Igaz, hosszú távú kávézás esetén fellép egy bizonyos szintű tolerancia, szóval ezek az értékek kissé csökkennek.
Van azonban egyéb pozitív hatása is:
- Úgy tűnik, hogy az agyra nézve a hosszú távú fogyasztás kimondottan jótékony.
- Bizonyos kutatások szerint a kávéivóknak 65%-kal kevesebb az esélyük az Alzheimer-kórra, de a Parkinson-kór esélye is markánsan alacsonyabb náluk, ráadásul ebből a szempontból minél több kávét fogyaszt valaki, annál jobb.
- Az inzulin felszívódására is hatással van a szóban forgó ital, így a 2-es típusú cukorbetegség is ritkábban alakul ki a kávésok között, ám ha valakinél már kialakult, nem olyan jó ötlet fogyasztani.
- A koffein a májat is védi – a májrák, illetve a cirrózis (májzsugor) kialakulása is kevésbé valószínű rendszeres bevitel mellett, de nyilván ez nem jelenti azt, hogy ha lenyomsz egy kapucsínót, akkor utána nyugodtan felesezhetsz.
- S bár a kávébab nagyon kis mennyiségben akrilamidot tartalmaz, mely bizonyítottan rákkeltő, ez a mennyiség nem ártalmas a szervezetnek, sőt bizonyos ráktípusok előfordulása is kisebb a kávéivók körében.
- S ha ez még mind nem lenne elég, egy harvardi tanulmány szerint a nőknél kb. 20 %-kal csökkenti a depresszió előfordulását, és felére (!) apaszthatja az öngyilkosság esélyét!
Most jön a „de”?
Jól sejted. A legtöbb dolog nem fekete vagy fehér, úgyhogy a kávézásnak is lehetnek negatív következményei:
- Ez nagyban egyénfüggő, vannak, akik érzékenyebbek a koffeinre, így jobban teszik, ha teljesen lemondanak erről a szokásról. Ők ingerlékenységre, szorongásra, szívdobogásra panaszkodhatnak, de a pánikbetegek rohamait is súlyosbíthatja a szervezetben jelenlévő koffein.
- Rövid ideig a vérnyomást is emelheti a kávé, bár hosszú távon ez a hatás elhanyagolható. Ha pedig babát vársz, mindenképp érdemes, ha nem is elhagynod, de legalábbis limitálnod a fogyasztásod nagyjából napi kettő csészére, az esetleges alacsony születési súly elkerülése érdekében. (Igen, igen, a másodperc töredékéig én sem szerettem a nőgyógyászomat, amikor ezt közölte velem.)
- Tudtad egyébként, hogy a kávéra rá is függhetsz, és elhagyásával elvonási tünetek jelentkezhetnek nálad? Jó, nyilván azért nem fogsz a plafonon feléd mászó csecsemőket hallucinálni, de fáradtság, fejfájás jelentkezhet, ha nem kapod meg az adagodat. És persze ingerlékenység. Ismerős?
Matthew Walker alváskutató sem annyira rajong e forró italért, kutatási területéből kifolyólag érthető módon. Pár éve megjelent Why We Sleep című könyvében ír a koffein alvásra tett negatív hatásairól. Azt mondja, a kávé elfogyasztása után nagyjából fél órával érezhető legerősebben annak a hatása, de felezési ideje (tehát az az idő, míg a hatóanyag felét semlegesíteni tudja a szervezet) átlagosan 5-7 óra, szóval ha időben szeretnél ágyba bújni, a késő délutáni kávé nem annyira bölcs húzás.
A koffeint egy, a májban termelődő enzim bontja le, és eléggé egyénfüggő, hogy ez mennyire hatékony. Van, aki simán elalszik, kávé ide vagy oda, de biztosan neked is van legalább egy olyan rokonod, aki arra panaszkodik, hogy ha ebéd után kockáztat meg egy feketét, hajnalig forgolódik. Könnyen lehet, hogy nem túloz.
Pláne, ha idősebb már: az életkor előrehaladásával ugyanis egyre nehezebben dolgozza fel a szervezet a koffeint. Az alvásmegvonás, főleg ha rendszeres, pedig az egészségedre nézve katasztrofális következményekkel járhat.
Ráadásul, ahogy Walker írja, valódi éberséget csupán egy kiadós alvás hozhat, a koffein hatása ideiglenes. Attól ugyanis, hogy az álmosságérzetért felelős adenozin felszívódását gátolja, az egyre csak halmozódik az agyban, és mire kezd lecsengeni a feketéd hatása, jóval kómásabbnak érzed majd magad, mint mielőtt azt megittad.
Mindent összevetve…
…a tudomány jelenlegi állása szerint úgy néz ki, nem ördögtől való a kávé iránti szenvedély, és mértékkel ugyan, de nyugodt szívvel adózhatunk neki. Csupán néhány ésszerű szabályt érdemes betartanunk. Ilyen az, hogy a késő délutáni órákban inkább már ne engedjünk a kísértésnek, ha hajlamosak vagyunk aztán forgolódni az ágyban.
Ha pedig esetleg a koffeinmenteset választanánk, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az elnevezés ebben az esetben csalóka: a „rendes” kávéhoz képest 15-30 százaléknyi koffeint azért az is tartalmaz.
Válasszunk mindig inkább minőségi termékeket, és ha csak lehet, ne pakoljuk tele a kávét cukorral, különféle szirupokkal már csak a derékbőségünkre való tekintettel sem. Ha pedig az élvezeti értékét elveszítette, és már csak „kattogunk” tőle, puszta megszokásból ne erőltessünk le még egy bögrével. Egyébként pedig: jó kávézást mindenkinek!
A Sárkány ellen sárkányfű eddigi epizódjai:
Egy kis oltás
Édes kis semmiség – A homeopátia eredete (I. rész)
Édes kis semmiség – Homeopátia a kísérletek mérlegén (II. rész)
Nem mintha szurkálódni akarnék… – Az akupunktúráról
A csoda C-vel kezdődik
A sikér titka, avagy miért (ne) parázz a gluténtól?
Amikor roppantul fáj – A csontkovácsolásról
A semmitől is jobban – A placebohatásról
Amikor a barack keserű
Gyógyulásért kezeskedők
Fűvel-fával
Aranyeső hulljon nékem
Karcsúsító (é)trendek
Bubókról, doktorokról – Régi járványok
A tehén gyümölcsei, avagy kipurcanunk-e a tejtermékektől?
Még egy kis oltás
Maróka, nem ciróka
Le minden k(l)órral!
Szívás, ha ez nem működik – avagy mire jó a kannabidiol?
A kézmosás rövid története
Vonzó alternatíva, avagy mit tudnak a mágnesek?
