Pontot mentettünk. Örvendezzünk?

(Szenice–DAC, kicsit másképp)

FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL ARCHÍV FELVÉTELEI

Pontot mentettünk Szenicén az utolsó utáni pillanatokban, ennek örülnünk kell! Most komolyan kérdezem, van, aki őszintén tud örülni? Tetszenek tudni, miből van elegem, de nagyon? Hát abból, hogy ha ezt a jelenleg alibifocit játszó csapatot szidni merem, abban a pillanatban megbélyegeznek egyesek: Roberto, te nem is vagy igazi drukker, egy igazi drukker jóban-rosszban kiáll a csapata mellett. Bezzeg, majd ha jönnek a győzelmek, ajnározni fogod őket. Még szép!

Akkor leírom: kiállok a csapat mellett! Remélem ez segít, bár Isten látja lelkem, én eddig is bizalommal voltam a fiúk irányába, holott úgy éreztem, egyáltalán nem érdemlik meg. Megsúgom, hogy Dunaszerdahely még mindig futballváros. Azelőtt sem volt ez másképp, most viszont nem a sikerektől hangos, hanem a pletykáktól. Az emberek pusmognak ezt-azt, az utcán, az élelmiszerüzletben, meg a kocsmában. Ha csak a negyede igaz, már az is nagy baj! Hogy írjam le virágnyelven: vannak olyan játékosok, akik nem a tudásuk legjavát nyújtják (sic!), holott európai szintű kiszolgálást tolnak a seggük alá. Szóval tudnának focizni, csak gyötri őket a búbánat valamiért.

 

Gyenge a vezetőség, vagy az edző? Igen, nyilván gyenge, hiszen az iskolában is megszidják a nebulókat, ha nem figyelnek az órán.

Ha nem használ, akkor gyenge a tanár is, és a nehezen kezelhető diákot legfeljebb majd kicsapják az iskolából. A Szered elleni vereséget követően bizonyára megdorgálták az öltözőben a fiúkat, nem hinném, hogy a szenicei produkció után rászolgálnának a vállveregetésre. Nálunk csapatépítés folyik – olyan, amilyen -, a Szenice meg csak az ifjúsági együttesére támaszkodhat, hisz’ nem igazolhat játékost. Nekünk van Veránk, Balićunk, Divkónk…

Folytassam? Verának van közös képe a Messivel is, aki éppen a PSG-hez igazolt! Folytassam? Pontot mentettünk egy látszólag lúzer csapat otthonában, és bizony ennek most örülnünk kell, mert a végelszámolásnál jól jön majd. Folytassam? 3-5-2 helyett legalább 4-3-3-at játszottunk, és bizony megraktam kettesbe a mixem, pontosan azért, mert bíztam a csapatban.

Ilyen infrastruktúrája, ami a DAC-nak van jelenleg, garantálom, hogy sok nyugati első osztályú csapatnak nincs, de nekem most örülnöm kell egy nyomorult szenicei pontnak!?

Tudjátok mit, kedves játékosok? Menjetek kapálni a kenyéradótok egyik szőlőskertjébe, rólam meg mindenki gondoljon, amit csak akar. Szíve joga! „Egy kis szerencsével legalább döntetlenre mentettük a meccset.” – nyilatkozta Németh Antal. Gyakoroljátok a szerencséteket egész héten, mert egyre több fog kelleni belőle. Nagymihály, Liptószentmiklós, Szered, Szenice, 4 pont. Atyaég, milyen csapatok ezek, mit szeretnétek még megmagyarázni nekünk?

A 80-as, 90-es években ugyanúgy volt kiabálva a lelátóról, hogy: dolgozzatok, dolgozzatok!

Csak talán kevesebb volt az önérzetes szurkoló, akik anno azt sem tudták, merre van a DAC-stadion. Pedig régebben azok a játékosok aztán tényleg güriztek, ha kellett. A 80-as, 90-es években nem volt még Facebook, ha a bíró rosszul fújt, egyszerűen „megvártuk” őt a Sport utcában, és tudattuk vele, hogy „nem megy haza”! Ha az ellenfél csapata volt szemét velünk, „ellenőriztük” az autóbuszuk kerekeinek nyomását. Arra viszont nem emlékszem, hogy a sajátjainkat kellett volna móresre tanítani. Bőröndöket rakni a klubház elé, vagy repülőjegyre gyűjteni Buenos Airesbe?! Ne hozzatok több szégyent a fejünkre!

Szóval, mindent bele Déácé!

SZENICE–DAC 1904 1:1 (0:0)

Góllövőnk: Sharani

DAC: Jedlička – Vera (46. Davis), Kružliak, Beskorovainyi, Ciganiks – Schäfer, Dimun, Balić (82. Sharani) – Divković, Nicolaescu (73. Taiwo), Andzouana (67. Moumou).

(Roberto)

KAPCSOLÓDÓ:
A SzerdaHelyzet nyilatkozik a Szenice–DAC (1:1) mérkőzésről

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább