Kakaskukorékolásra ébredek… Sötétben tapogatózom az éjjeli szekrényen, a karórámat keresgetem… Öt óra lesz tíz perc múlva! Épp ideje felkelni! Hiszen nagy ünnepnap a mai! Hamarosan a kakaskukorékolást disznóvisítás váltja fel… Ma vagy huszonöt jószágot küldenek az állatok mennyországába. Abádszalók! Én így szeretlek… 🙂
Reggel hat óra! Már mesziről látni és érezni a katlanokból és az üstökből felszálló füstjeleket… Épp időben érkezünk a „tett” helyszínére, Böllérfalvára, ahol a nyitóbeszéd és a böllérkirály, Benke Laci bácsi útbaigazításai után hamarosan elkezdődhet a malacfogás és a malackodás… 🙂
A kisbíró dobszóval és mókával kísérte a csapatokat a vágóhíd oltárához. A hagyományos disznóvágás első lépéseként a jelenlévők felhajtották a reggeli bátorító vagy fogópálinkát, és szépen sorrendben elkezdődhetett a malacok torokműtétje. 🙂
Fájó szívvel tudatom, hogy az elkövetkező fél órában huszonöt jószág szenvedett szúrt seb okozta halálos sérülést…
Voltak, akik próbálták megmenteni a jószág életét szívmasszázzsal, lélegeztetéssel – sikertelenül, végül kilehelte szegény a lelkét.
Sok állatbarát talán morbidnak és véresnek tartja az ilyen fesztiválokat, ám egy biztos: a torokműtét előtt a disznók érzéstelenítő áramütést kapnak, így „állítólag” nem éreznek semmit!
Amióta világ a világ, az embert húsevő ragadozónak teremtette a mindenható.
Ugye, mindenki járt már falusi disznóvágáson? Másnem a nagymamánál? Ha leány vagy, mosogattál vagy régebben belet mostál, ha legény vagy, akkor perzseltél és disznót keféltél. Kezdjük újra!
Jártál már vendégként disznóölésben…?
Ahol csak a javát élvezed az egésznek? Hidd el, ebben is el lehet fáradni, és ha nem vigyázol eléggé, hamar véget is ér számodra a disznótor, és valamelyik asztalnál mély álomra hajtod a fejed… 🙂
„A disznóölést követő dínom-dánom a disznótor”
Próbáljuk meg elképzelni Böllérfalvát… Huszonöt csapat által hagyományosan kialakított parasztudvar, ahova minden vendéget tárt karokkal várnak! Teával, pálinkával, zsíroskenyérrel, pogácsával, majd később a disznóból elkészült ételekkel… Első falatként a hagymás sült vér került terítékre. Mivel kóstolójegy (1 €) az ára, több helyen is kóstolgathatsz, kis adagokban, lassan de biztosan jól is laksz… 🙂
Vigyázz! Itt a pálinkát nem kóstolgatják!
Annak rendje és módja szerint egyre felhajtják! Vallás szerint, ha a tiszanánai böllérek hatkörmös pálinkáját megkóstolod, akkor biztosra vehető, hogy a jó étvágyadat egész nap el nem hagyod.
Fél tíz tájékán megjelenik az első pecsenye, ez is minden portán egy kóstólójegyért cserébe. Néhol rágós volt, mint a gumi, de a legtöbb helyen olyannyira ízletes volt, hogy nem lehetett megunni… Miután tízóraiztunk, séta közben egy rövid borkóstolót is beiktattunk, utána a színpad előtti padokon megpihentünk. Gyermekudvar és kultúrműsor sem maradhatott ki a kínálatból, itt mindenki rátalált arra, amit egy rendezvénytől elvárt.
Délidőre már több ezerre dagadt a vendégsereg száma, a mintegy kétszázhúszméteres kolbász épp a faszénen sistereg.
Elkészült a májas és a véres hurka, a disznó csontjaiból erőleves és toroskáposzta.
Az udvarokban tetőzik a hangulat, majdnem mindenki eszik, iszik és mulatozik… 🙂 A zsűri szigorú tekintettel kísérte a munkálatokat, míg a disznóból meg nem kóstolták a jobbnál jobb falatokat.
„Mit láttam, amit máshol nem?”
Korhely halászlevet kóstoltál-e már? Biz’ én nem voltam rest, és feláldoztam ízlelőbimbóimat, és nem bántam meg. Savanykás, kissé kapros-tejszínes halászlé, amelynek ízvilága első nekifutásra idegennek tűnt, ám hamar barátságot kötöttünk… 🙂
Rántott malacfüle krumplisalátával? Na, itt elgondolkodtam egy kicsit, de nem sokáig tartott a vizit.
Próba szerencse, gondoltam, megkóstoltam a panírozott rántott fület csapatomból egyedül. Birkagulyásba is botlottam, szalonnával és tejföllel töltött krumplilángossal letoltam. A végére már nem bírtam szusszal, ezért az egész menüsort leöblítettem egy jó pohár borral… 🙂
A nyertes csapatnak gratulálok, malackodni jövőre újra megállok! 🙂
