A cikk megjelent a Klikk Out 2022/06. számában.
Elsőszülött kislányom nyolc hónapos. Tolom a babakocsiban a meleg áprilisi napon, ő épp a szokásos húszperces szendergése közepén tart, én pedig táskás szemekkel nézek ki a fejemből. Szabályosan vonszolom a testem a sokadik folyamatos szoptatással töltött, átvirrasztott éjszaka után. Fogzik a szentem, köldökig áztatja a rugdalózót a nyál vagy tíz perc alatt, én pedig próbálom a kínlódást enyhíteni valamelyest, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ismerős?
Az ehhez hasonló helyzetekben az anyukák persze mindent kipróbálnának, ami valamelyest enyhít a helyzeten. A neten egy csapásra találunk is olyan termékeket, amelyek enyhülést ígérnek, ezek közül pedig kifejezetten népszerűek a borostyán nyakláncok. De vajon jó ötlet-e beruháznod egybe?
Kezdjük ott, hogy mi is az a borostyán!
A borostyán nem más, mint megkövesedett fenyőgyanta. Szokták ásványként emlegetni, de valójában nem az, hanem szerves vegyületek elegye. Biztosan mindenkinek megvan a Jurassic Parkból az a kép, amikor a gyantába szorult szúnyogból éppen kinyerik a dinoszauruszok örökítőanyagát, hogy újra életre kelthessék az őshüllőket, ami nyilván egy király ötlet. Nos, ilyesmit egyébként a valóságban nem tudnánk csinálni, ugyanis a DNS-nek nincs több millió éves szavatossága, de azért a fenyőgyantában tényleg fosszilizálódhatnak rovarok, és egyéb kistestű állatok.
Az egyik legmeghatározóbb tulajdonsága ennek a féldrágakőnek, hogy szép. Ennek megfelelően az elmúlt évezredek folyamán, csakúgy, mint ma, gyönyörű ékszereket készítettek belőle. És mivel tudták egyrészt azt, hogy az élő dolgokat képes megőrizni, másrészt pedig azt is, hogy a fák saját sebeik gyógyítására termelték a gyantát, adta magát, hogy…
…az egészség megőrzésében is szerepet tulajdonítsanak neki.
Elsősorban különböző amuletteket faragtak belőle. Gyöngyöket csiszoltak a sárgás-barnás anyagból, vagy épp valamiféle állat-, növényi vagy emberi figurát. Már Plinius is megfigyelte, illetve leírta, hogy az Alpok népe torokbajok ellen viseli a nyaka körül a borostyánt, de az ókori Egyiptom, Görögország és Róma női is mind előszeretettel hordtak ilyen nyakéket termékenységnövelőnek, illetve a várandósság időszakában a szívük alatt fejlődő magzat védelme érdekében. Úgy hitték, az amulettek távol tartják az embertől a bajt, szerencsétlenséget és a betegséget, a kicsik nyakába akasztva megelőzik a gyerekkori betegségeket, és a halottakat is ezek kísérték át a túlvilágra.
A reneszánsz kori Itáliában nagyon sok orvosi szövegben szerepel a borostyán. Porrá zúzva rengeteg orvosságkoktél összetevőjeként használták fel a legkülönbözőbb betegségek ellen. Fejfájás, tüdőbaj, asztma, hasmenés, vagy épp epilepszia esetén csakúgy hatékonynak ítélték, mint vesekövek ellen. Ehhez nyúltak a nők, ha fájdalmas menstruáció kínozta őket, vagy ha a szülés idején lépett fel valami komplikáció. A belső használat mellett pedig még égették is a fenyőgyantát, és a felszálló füst belélegzésétől reméltek gyógyhatást.
Mára jelentősen lecsökkent azoknak az egészségügyi problémáknak a lajstroma, amelyek esetén automatikusan a borostyán után nyúlnánk. Egy esetet leszámítva:
Csecsemőknek fogzás esetén mind a mai napig melegen ajánlja nekünk egy csomó internetes oldal.
Előszeretettel hívják fel a figyelmünket arra, hogy már az ókorban felfedezték, hogy a borostyán milyen fantasztikus hatásokkal bír. Persze az ókorban jól megfértek egymás mellett a lélegzetelállító teljesítmények az orbitális „fail”-ekkel.
Az egyiptomiak például felépítették a piramisokat, de a halottaik agyát az orrukon keresztül piszkálták ki, és az attól sokkal hasznosabbnak ítélt szervekkel, mondjuk belekkel ellentétben még csak a kanopuszedényekben se méltóztatták megőrizni azt. Persze attól, hogy ez az érv nem feltétlenül állja meg a helyét, még lehet(ne) baromi jó cucc a borostyán.
Pláne, ha – mint ígérik – gyors és hatékony megoldást nyújt a fájdalom ellen, a baba megnyugszik, és még az immunrendszere is jól megerősödik. Mindezt pedig természetes módon, mindenféle gyógyszer nélkül el tudjuk érni, pusztán azzal, hogy a poronty nyakába akasztjuk a szóban forgó ékszert. Na, de hogy is működik ez az egész? Erre nézvést kétfajta magyarázattal találkozhatunk. Az egyik, hogy a nyakláncot alkotó szemekből a baba testhőjének a hatására illóolajok szabadulnak fel, amelyek a véráramba bekerülve enyhítik a kellemetlen tüneteket. A másik pedig, hogy a borostyán elektromágneses aktivitása okán organikus energiát termel, és ez van pozitív hatással a kicsire. Ehhez jön még pluszba, hogy a reklámszöveg szerint a borostyán még az olyan mindennapi elektromos berendezések negatív hatásaitól is megvéd minket, mint például a mikró, a tévé, a mobil, vagy a számítógép…
Szívesen emlegetik azt is, hogy „számos kutatás” bizonyítja az eladni kívánt termék hatékonyságát. Az említett kutatásokkal csak az a baj, hogy hivatkozást találni rájuk eléggé problémás, így a szkeptikus emberben akár az a szentségtörő gondolat is megfogalmazódhat, hogy nem léteznek.
Csakhogy tudományos szempontból a fent leírt „hatásmechanizmusoknak” sincs semmi értelme.
Ahogy Novák Hunor gyermekorvos írja oldalán, a borostyán nem tartalmaz illóolajat, de ha tartalmazna is, nem létezik olyan illóolaj, amely a bőrön keresztül felszívódva egy másik testrész fájdalmát képes lenne csillapítani.
Szoktak hivatkozni a borostyánkősav pozitív hatásokkal járó jelenlétére is, mely tényleg van a nyakláncokat alkotó szemekben. Sőt, még az emberi szervezetben is termelődik, és részt vesz a sejtjeink anyagcseréjében, csakhogy ebből egyáltalán nem következik, hogy kiskanállal kéne ennünk, az meg pláne nem, hogy nyaklánc formájában viseljük. Egy 2019-es kanadai-ausztrál kutatás pedig bebizonyította, hogy a nyakláncokból a viselés során nem szabadul fel borostyánkősav, ami mondjuk nem is olyan nagy baj, tekintve, hogy sajnos amúgy sincs gyulladásgátló hatása.
A féldrágakő által termelt organikus energiáról pedig annyi igaz, hogy, ahogy Csupor Rezső gyógyszerész is mondja, a borostyánt megdörzsölve elektromos energia szabadul fel. Csakhogy ugyanez történik akkor is, amikor a nagynénédtől kapott szúrós karácsonyi pulcsit lehúzod magadról, és utána még vagy öt percig égnek áll a hajad. Ennyi erővel viszont akár műszálas ruha viselésével is próbálhatnád megúszni a fogorvost. Ergo: a nyakláncoknak semmilyen bizonyított pozitív élettani hatása nincsen.
De nem is ez a legnagyobb baj velük.
Ha csak annyit csinálnának, hogy minket, szülőket megnyugtatnak, hogy tettünk valamit a kicsiért, és ezáltal a gyermekünk is kicsit lecsillapodna (értsd: másodkézből működne a placebóhatás), még talán meg is érné használni őket. A felhasználók kommentjei eléggé vegyesek, van, aki nagyon meg van elégedve a termékekkel, mások semmilyen változást nem észleltek. Csakhogy a nyakláncok potenciálisan életveszélyesek lehetnek.
Érkeztek jelentések olyan esetekről, amikor a szétszakadt láncról lefutott szemeket lenyelő gyermekek fulladásközeli állapotba kerültek, de a nyakra tekeredő zsinór sajnos okozott már halálesetet is. Ennek megfelelően az amerikai FDA 2018-ban figyelmeztetést adott ki, melyben a használatuk mellőzését szorgalmazza. Az amerikai gyermekorvosokat tömörítő szervezet, az AAP pedig egyenesen semmilyen ékszert nem javasol ebben az életkorban, hiszen egy éves kor alatt a fulladás a leggyakoribb halálok, négy éves korig pedig még mindig ott van a leggyakoribb okok között. A magyar Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is betiltotta már fulladásveszély miatt egy bizonyos gyártó termékeit. Emellett egy 2016-os francia vizsgálat szerint akár veszélyes baktériumok is megtelepedhetnek a gyöngyökön, amelyeket előszeretettel vesznek a szájukba a babák.
Ugyan a legtöbb gyártó figyelmezteti a szülőt arra, hogy felügyelet nélkül ne hagyják a babán az ékszert, ez sem jelent garanciát arra nézve, hogy nem történhet baj, ezért a használatukat a legjobb elkerülni. Az sem feltétlenül igaz, hogy a nyakláncok nehezen szakadnának el, vagy könnyen szétkapcsolódnának. Ráadásul eléggé sok termék nem is valódi borostyánból készül, hanem a laboratóriumi körülmények között sokkal olcsóbban előállított műborostyánból, amely még allergiás reakciót is kiválthat.
Mi az, amivel viszont egészen biztosan meg lehet próbálkozni, ha szenved a baba?
A doki szerint jó választás lehet valamilyen tisztán tartható, behűthető rágóka, amellyel rágcsa közben a kicsi magának masszírozza az ínyét, illetve lehet próbálkozni jól lehűtött gyümölcsökkel is. Ha pedig jelentősebb a fájdalom, különböző helyi fájdalomcsillapító kenőcsök vagy ecsetelők is szóba jöhetnek.
A borostyán nyakláncok használata azonban sajnos nem a legjobb ötlet, mégpedig elsősorban nem azért, mert semmilyen bizonyított hatásuk nincs, hanem azért, mert a legnagyobb jóakarat ellenére is veszélyesek lehetnek a legnagyobb kincsünkre.
