Csütörtök. Elindulok a városba, zsebemben a diktafonnal, mert várom Bénes Laci jelentkezését, és úgy néz ki, telefonon zajlik majd az interjúnk. Menet közben érdekes emberekkel találkozom, úgyhogy kihasználva az alkalmat, egy kis ankétra invitálom őket a DAC–Slovan meccsről… Az első riportalanyba, Valaskó Ferikébe szinte belefutok a severi Jednota parkolója előtt. És kezdődik az utcai ankétom…
Valaskó Feri, aki a Nélküled szám remek előadásával a DAC meccsein vált rendkívül népszerűvé
Nagy a fájdalmam, ugyanis nem tudok kimenni a meccsre, mert zenélni megyek. Legfeljebb a meccs elejét tudom megtekinteni, de a feleségem ott lesz! Sokat olvasok és beszélgetek a mérkőzésről, és azt hiszem, izgalmas összecsapás elé nézünk. Bízok a győzelemben, de egy X is tökéletes lenne, szerintem!
Amikor letérek a Sport utcából a gimnáziumhoz vezető útra, megállít az autójából integető Molnár Sanyi (később bemutatom), és mutatja, hogy ugorjak be a kocsijába. Chemika előtti parkoló. Kiszállunk az autóból és szinte azonnal csatlakozik hozzánk Janko Hodúr… Előhalászom a diktafont és már faggatom is Jankót.
Ján Hodúr egy DAC-legenda a nyolcvanas évekből, kőkemény defenzív játékos, akinek ismertetőjegye volt a hatalmas küzdő szíve, manapság pedig a fülig mosolya…
Természetesen készülök a meccsre, mert mindkét klubban játszottam. Elmondhatom, hogy a DAC oldalán állok, persze, ha a Slovannak más ellenfele lenne, akkor picit nekik drukkolnék, de ebben az esetben a döntésem a DAC! Hiszek abban, hogy szombaton végre nyerünk a nagy rivális ellen. Emlékszem az én utolsó meccsemre a Slovan ellen, amelyet a DAC színeiben játszottam, akkor nyertünk 5-2 arányban, most nem kell, hogy ötöt rúgjunk, elég, ha otthon marad a három pont. A tippem: nyerünk 2-0 arányban, és Šafranko rúgja mindkét gólt!
Következik Molnár Sanyi.
Molnár Sanyit Dunaszerdahelyen sokan Dzsoki (lásd a Dallas sorozat…) becenéven ismerik, minden reggel a Budapest kávézóban lehet vele találkozni. Ismertetőjegye – mindenhova kalapban jár és imádja a focit…
Egyetértek Jankó véleményével, de megjegyzem, nem szeretném, ha belefutnék egy nagyobb vereségbe, a legrosszabb esetben egy döntetlen stimmel. De azért mégiscsak a DAC-nak kell és illene győzni! Remélem, erős lesz a csapatszellem, mert én nem egy konkrét játékosban hiszek, hanem az egységes és küzdő csapatban.
Elbúcsúzok mindkettőtől, és körülbelül fél óra múlva a magyar gimnázium előtt összefutok Straka Ivánnal. Iván, gyere csak egy pillanatra!
Straka Iván, aki valaha (nem Vahala) a játékostársam és az edzőm volt, de sokan úgy ismerik, mint Straka Gabi édesapja.
Mindenképpen jobb focit szeretnék látni, mint eddig. Az eredmény szerintem döntetlen lesz, pontosabban 1-1. Taktikai csatát várok, nem hiszem, hogy a Slovan ellen kitámadunk, nyílt sisak biztos nem lesz. Érdekes a bírók témája, de szerintem most már nem mernek belenyúlni a meccsbe.
Péntek. Az utcai ankét folytatása a DAC-stadion előtt zajlik, ahol három nyugdíjas úriemberrel futottam össze.
Miklós Sándor
Nagyon várjuk ezt a nagy rangadót, én nagyon bízok abban, hogy legalább a döntetlen meglesz. Bízok a korrekt mérkőzésbe, sok minden eldőlhet a játékvezetők teljesítményétől. Tudjuk, hogy teltházat várunk, nem is csoda, hiszen ez számunkra az év mérkőzése. Volt néhány hét pihenőnk, meglátjuk, hogyan készítette fel a csapatot az edzőnk.
Kulacs Zoltán
Én jő mérkőzést várok és fergeteges hangulatot. Ez a meccs amúgy EL Clásico! Én ezt úgy veszem! Nagy öröm számomra ez a mérkőzés, és bízom abban, hogy a csapatunk végre megtöri a Slovant és nyerni fog. Hajrááááá DAC!
Miklós Frigyes
A csapatunkat legjobban a Szlovák Bírószövetség veszélyezteti, de remélem, ha a bíró objektív lesz, akkor megnyerjük a meccset. El is mondom a pontos eredményt – 1-0. A gólt Šafranko rúgja! Szerintem szombaton végre megtörjük az átkot, és le tudjuk győzni a Slovant!
Az ankétnak vége. Már csak ez a mondat maradt a cikk végére: Hajrá, DAC!
