„A boksz megtanít magára az életre” – interjú Haver Imivel, a dunaszerdahelyi MAORI Kickbox klub edzőjével 

FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL

Haver Imi már gyermekkora óta sportol, és kipróbálta magát többször is a küzdősportok színes világában. Éveken keresztül járt taekwondo, boksz és MMA edzésekre, amelyekben több kiváló eredményt sikerült elérnie. Immáron hat éve a Maori Kickbox klub edzője. A beszélgetés során Imi elhivatottan mesélt a küzdősportban elért eredményeiről, a klubról és az edzésekről, illetve a boksz iránti szeretetéről. 

 A sport az életed szerves részét képezi. Milyen sportmúlttal rendelkezel?

A sportolás szeretetére körülbelül tizenegy éves koromban leltem rá. Azóta is két sportot űzök és kombinálok a mindennapok során, az erőnlétet és a küzdősportot. Először tizennégy éves koromban kezdtem taekwondóval Galántán. Körülbelül öt éven keresztül versenyeztem a klub színeiben, amely során 30-40 megmérettetésen vettem részt. A későbbi évek során 18 éves koromban belekóstoltam a bokszba, amelyet Feketenyéken négy éven keresztül űztem. Az említett évek alatt tíz verseny alkalmával hétszer sikerült nyernem. Majd kipróbáltam magamat az MMA-ban is. Ezzel egyidejűleg az életem részévé vált az erőnléti sportolás, mint például a „Troiboy”, amelyben világszintű eredményeket értem el, sőt a junior kategóriában világrekordot is döntöttem. Jeleskedtem erőember megmérettetéseken is, amellyel több szlovákiai szintű bajnokságot megnyertem. Ezek után újra a boksz vette át a szerepet az életemben.

szaunamaraton

Láthatóan a sport az életed mozgatórugója. Mesélj egy kicsit a klubról. Ennyi sport közül végül miért a boksz oktatása mellett döntöttél?

A klub lényegében 2016-tól működik egyre nagyobb sikerrel, amelynek ötlete egészen véletlenszerűen jött. A tulaj keresett egy edzőt, és tőlem kért tanácsot, hogy ki lehetne alkalmas erre. Szerettem volna adni egy nagyon jó trénerre elérhetőséget, de úgy hozta a sors, hogy rákérdezett, miért nem próbálom én ki ezt az egészet. Azelőtt sohasem gondoltam volna, hogy edző leszek és emberekkel fogok foglalkozni, mindez nem szerepelt a terveim között.

Azért a bokszot választottam végül, mert lényegében jeleskedtem már mindenféle küzdősportban azelőtt, de a boksz volt az, ami a leginkább közel állt a szívemhez, ez tetszett a legjobban mind közül.

Le kell szögezni, hogy a klubon belül amatőr edzések vannak, tehát nem járunk versenyekre. Javarészt magánedzéseket tartok, de vannak csoportos edzések is, például a gyerekeknek korosztálytól függően két csoportja van. Az évek során megszerettem a magánedzéseket, hiszen mindenkivel közeli kapcsolatba kerültem. Úgy érzem, az emberek szeretnek hozzám járni, hiszen nemcsak úgy néznek rám, mint egy edzőre, hanem barátként is. A bokszklub nevét illetően pedig azért a „Maori Kickbox” nevet választottam, mert imádom a „maori” tetoválásokat, ami mindig szerencsét hozott az életembe.

Mit gondolsz, könnyű edzeni a gyerekeket? Mire tanítja őket a boksz?

Bevallom, hogy sokszor könnyebb, és jobban is szeretek edzéseket tartani gyerekeknek, mint felnőtteknek. A gyerekek minden esetben odateszik magukat száz százalékosan, nem fáradtak a munkától, tele vannak energiával. Az a gyerek, aki szívvel űzi ezt a sportágat, belead mindent. Vannak figyelemzavaros és koordinációs problémákkal küzdő tanítványaim is, akiknek a fejlődése szemmel látható. Például volt olyan, aki koordinációs zavarral küzdött, elbotlott a saját lábában, most pedig gond nélkül csinál felugrásból rúgást. Mindezek mellett szeretném kiemelni a kisfiamat, akit négyéves korától rendszeresen edzek. Nagyon büszke vagyok rá, hiszen hét éve törhetetlenül jár a csoportos gyerekedzésekre. 

A gyerekek mindent beleadnak egy-egy edzésbe, de nincs ennek túl sok veszélye vagy hátránya? Mennyire gyakori a sérülés a bokszban és az edzéseken?

Sokan tévhitben vannak a bokszedzésekkel, vagy úgy általánosságban a küzdősportokkal kapcsolatosan. Többször szembesülök azzal, hogy valaki szeretne járni az edzésekre, de nem akarja „agyonveretni” magát. Ennek a valósághoz semmi köze sincs, hiszen a kickboksz edzések sok mindenből tevődnek össze.

Nem a verekedésről szól egy-egy óra, hanem van kondis, erősítő és technikai része az egésznek. A felkészülésre és az erőnlét csiszolására fektetjük a hangsúlyt. A magánedzések alkalmával zsákolgatunk, a gyakorlatokat és a technikákat gyakoroljuk, emellett erősítünk is.

Az ilyen jellegű edzések teljesen „kontakt” nélküliek, míg a csoportos edzéseken belül bizonyos idő elteltével vannak kisebb-nagyobb megmérettetések. A csoportokban baráti társaságok kovácsolódtak össze, így az edzések alkalmával odafigyelünk egymás testi épségére. A ringben nem teljes erőből püföljük egymást, hanem vigyázunk a másikra, és 50-60%-os erőbedobással bunyózunk.

Elfoglalt és kitartó személyiség vagy! Mennyi edzést tartasz egy héten?

A legtöbb esetben hétfőtől vasárnapig, tehát a hét minden egyes napján vannak edzéseim. A mindennapokat reggel 9-kor kezdem az első edzéssel, majd este 8-kor fejezem be. Az ebédszünetet leszámítva sokszor a napjain változóak. Mindezek mellett vannak olyan tanítványaim, akik a hétköznapokban dolgoznak, így csak hétvégén érnek rá egy-egy edzésre eljönni. Így a szabadidőmet feláldozva, örömmel lejárok szombat és vasárnap délelőtt is bokszolni velük. 

Hogyan épül fel nálad egy kimerítő kickboksz edzés? 

A magánedzések során az első kérdésem az, hogy az adott személynek mi a célja. Nyilvánvalóan az alapvető, hogy megtanuljuk a különböző technikákat és az önvédelmet. A célok teljesen eltérőek lehetnek, hiszen van, aki izmosodni szeretne, mert túl vékony. Vannak olyanok, akik fogyni szeretnének és jobb kondit. A célok alapján állítjuk össze az edzések összetételét, hogy a technikák mellett mire fektessünk nagyobb hangsúlyt, mi az, amiben fejlődni szeretnének. Az edzés elején nyújtásokkal kezdünk, majd jön a kondis része. A saját testsúlyos gyakorlatokkal megyünk tovább. Majd az edzés másik részében a technikákat tanuljuk, tehát ütéseket és rúgásokat, illetve azok kombinációját. Minden edzés úgymond teljesen más, hiszen van, mikor a kondin van a fő hangsúly, de van, hogy az erőnléten. Fontos, hogy az edzések változatosak legyenek, és ne unják meg az emberek. 

Mi a különleges a bokszban? Mit jelent mindez számodra, mire tanítja az embereket? 

A boksz megtanít magára az életre. Számomra ez jelenti az igazi kikapcsolódást. Ha nem edzek, akkor egyszerűen nem érzem jól magam a bőrömben. Sok sportban kipróbáltam magam azelőtt, de számomra a bokszban benne van minden, amire vágyom. Megtanít egy rendszerre vagy rutinra. A gyerekek megtanulják, hogyan kell viselkedni és mit nem szabad csinálni, teljesen szót fogadnak az edzéseken. Ebből is látszik, hogy önfegyelmet gyakorolnak!

Az edzések sok önbizalmat is adnak az embereknek. Pont ezért is szerettem volna esélyt adni másoknak, legyen az fiatal vagy idősebb személy, hogy kipróbálhassa magát a kickboksz világában.

Többen vannak olyanok, akik szégyenlősek és nem szívesen edzenének csoportosan, így a magánedzések alkalmával kiteljesedhetnek. Kijelenthetem, hogy a tanítványaim ezt a sportolási lehetőséget stressz levezetésnek élik meg. 

Mit mondanál motivációnak, ami másokat is ösztönöz arra, hogy sportoljanak? 

Elsősorban mindegy, milyen sportot választ magának az ember, hiszen az első és a legfontosabb az egészségünk. Ennek fenntartása a sport nélkül nem megy. A másik fontos tényező, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbá válunk a mozgás által, sokkal több energiánk lesz hétköznapokban is. Nem utolsósorban, mindez hozzátesz a kinézetünkhöz, sokkal jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben. A legnagyobb motiváció pedig az lehetne mások számára is, hogy tizennyolc éves koromban volt egy komoly motorbalesetem, amely során szinte darabokra törtem. Akkoriban az orvosok azt mondták, soha többé nem edzhetek, ennek ellenére fél éven belül újra mozogni kezdtem. A felépülésem után értem el az igazán nagy sikereket! 

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább