Látni akarod, mi van odaát? | Különvélemény
avagy gondolatok a Netflix „Hogyan irányítsd az elmédet?” című sorozatáról
A cikk megjelent a Klikk Out 2022/10. számában.
A közelmúltban nagy port kavart az egykori Való Világ-szereplő Béres Anett története, aki barátnőjével együtt egy „teaszertartáson” vett részt, majd a szer hatására olyan hallucinációkat élt át, amelyek legmélyebb félelmeit testesítették meg. A lányra aztán kiszáradva, csonttörésekkel találtak rá, rehabilitációja még hosszú hónapokig tart. Ennek kapcsán a közvélemény felkapta a pszichedelikus szerek témáját, illetve azok komoly kételyeket rejtő használatát. Vajon tényleg akarjuk látni azt, ami az elménk legmélyén van? Vajon a drogok tárgykörében is érvényes a kijelentés, mi szerint „a tudás hatalom”?
A Netflix négyrészes minisorozata pont ezekre a kérdésekre keresi a választ. Ötletgazdája és műsorvezetője Michael Pollan író, aki 2018-as, „How to change your mind?” című bestsellerével került be az amerikai köztudatba. A négy epizód során négy különböző tudatmódosító szert (LSD, pszilocibin, MDMA, meszkalin) vizsgál, dokumentarista alapossággal írja le felfedezésük körülményeit, ill. a pszichológiai kísérletben résztvevő alanyok által érzékletesen mutatja be hatásmechanizmusukat is.
A sorozat az amerikai történelmi, illetve jogi körülményeket veszi alapul, bemutatva a tudatmódosító szerekkel kapcsolatos hagyományokat, a sámáni kultúrát, a kezdeti laborkísérleteket és mindazokat az eseményeket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a szerek tiltólistára kerüljenek. Richard Nixon elnök keményen támadta a droghasználatot, egyúttal betiltotta az éppen zajló tudományos kísérleteket. Pollan pont ezzel a szemlélettel száll szembe, amikor pszichológusokkal, támogató szakemberekkel karöltve keresi a tudatmódosító szerek lehetséges orvosi felhasználásának módját.
Érdekes adalék, hogy pont Amerikában a legmagasabb azoknak a száma, akiknek gyermekkoruktól kezdve koncentrációt fokozó, stimuláns szereket írnak fel receptre, hogy az iskolában megfelelően tudjanak teljesíteni. Ugyanitt kiemelkedően magas azoknak a száma is, akik rendszeresen pszichológushoz, pszichiáterhez járnak – nem csoda hát, hogy a szakemberek keresik annak az alternatíváját, hogy gyógyszerrel tömjék a pácienseket, a háttérben meghúzódó lelki tényezők kezelése helyett.
Megismerhetjük a kísérletbe bevont alanyok személyes traumáit, valamint abba a laborba is beleshetünk a kamerán keresztül, ahol a terápiás „ülések“ zajlanak. A tényleges szerhasználatot alapos pszichológiai feltérképezés előzi meg, annak bevételét követően pedig láthatjuk az elmére gyakorolt tényleges hatást, amikor az elnyomott érzések, félelmek, traumák, a vezető gondos kísérése mellett felszínre törhetnek. Az alanyok érzelmi felszabadulásról, megtisztulásról, megbocsátásról számolnak be, a kísérlet tapasztalatait pedig tudományos összefoglalókban rögzítik.
A tengerentúlon számos szakember fedezte már fel a pszichedelikumokban rejlő orvostudományi lehetőségeket, illetve annak az esélyét, hogy a páciens önmagát is képes legyen idővel megszabadítani fájdalmától – legyen szó depresszióról, szorongásról, OCD-ről, gyászról. A pszichoterápia teljesen új ága van megszületőben, amely bár jelenleg még kísérleti fázisban van, de biztató eredményekkel kecsegtet.
