Befejeződött a kutatás a szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és gazdasági helyzetének alakulásáról 1989-et követően
Lelkes Gábor, dunaszerdahelyi közgazdász és társadalomkutató, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően 2022-ben egy kutatási programot valósított meg „A szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és gazdasági helyzetének alakulása 1989-től napjainkig” címmel, amelyben vizsgálta a szlovákiai magyar nemzetrész társadalmi és gazdasági folyamatait a kommunista diktatúrát követően.
A kutatás eredményeiről 2022. december 20-án sajtótájékoztatóra került sor Dunaszerdahelyen, ahol Lelkes Gábor elmondta, hogy a kutatási programban 19 mélyinterjú született, mely inputok alapján elkészült egy nagyobb terjedelmű tanulmány, monográfia.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy sikerült teljesíteni a kutatás célkitűzését: képet alkotni a szlovákiai magyar nemzetrész elmúlt 33 évéről, arról, hogy milyen feladatok és kihívások voltak a közösség életében, amelyek többsége a kisebbségi társadalomra sajnos nagyon negatívan hatott, hiszen a Szlovákiában élő magyarok létszáma csökkent mintegy 120 ezer fővel 1991-2021 közt. Ugyanakkor örömmel könyvelhető el, hogy az elmúlt 10 évben lényegesen nőtt a magyarországi kormányok támogatása annak érdekében, hogy a magyar óvodák és iskolák, valamint kulturális intézmények fejlesztésére, aminek köszönhetően a magyar nyelvű oktatás és kultúra színvonala erősödött. Örvendetes az is, hogy Baross Programnak köszönhetően megerősödött több ezer dél-szlovákiai kis- és középvállalkozó. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a magyarok által lakott régiók infrastrukturális és gazdasági fejlesztését nagy mértékben segítették az európai uniós források, amelyek bizonyos mértékig ellensúlyozták a pozsonyi kormányok többségének a mostoha hozzáállását a déli-szlovákiai munkahelyteremtési és infrastruktúrafejlesztési kérdésekben.
A magyar nemzetiségű lakosság számában mutatkozó csökkenés lefékezésére szükség lenne egy családtámogatói szociális politikára a pozsonyi kormányzattól, amelyben ténylegesen a támogatnák a gyerekvállalást, nem csak retorikai szinten. Végezetül, de nem utolsó sorban szükség lesz a magyar nyelv használatának kiterjesztésére a hivatali érintkezésben, továbbá kiemelt fontossággal kell kezelni a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotását, amelyre az 1992-ben jóváhagyott Alkotmány is ígéretet tett, de a mai napig nem került a jogszabály a pozsonyi törvényhozás elé. A kisebbségek jogállásáról szóló törvény biztosíthatna egy komoly előrelépést jelentene a kisebbségi jogok terén, ami létkérdés nemcsak a szlovákiai magyar nemzetiség megmaradásának szempontjából, hanem az itt élő többi nemzetiség megmaradásához és gyarapodásához is hozzájárulna.
A kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap (Fond na podporu kultúry národnostných menšín, Cukrová 14, 811 08 Bratislava, www.kultminor.sk (http://www.kultminor.sk)) támogatta.
A kutatást összegző tanulmány a https://gabor-lelkes.webnode.sk/ honlapon érhető el, valamint ezen a linken.
