Számtalan technika kering a neten, amivel ma már festeni lehet. Így érdemes abból kiindulni, hogy mire van szükségünk. Egyszerűbb tehát először végiggondolni azt, hogy pontosan mit szeretnénk, és mire fogjuk azt használni. Így sokkal közelebb juthatunk a miből, hol, mivel kérdésekhez.
Ebben a konkrét esetben egy olyan dobozt készítettem, amit babalátogató ajándéknak szántak. Az ő emlékei kerülnek majd bele évről évre. Így a kiválasztott alapanyag, a natúr fadoboz is igen nagy volt.
Három alaplépésben dolgoztam, amit szeretnék veletek megosztani.
Először is megkapta az alapszínt, ami négy árnyalat összjátékának lett az eredménye. Sötétkék, napsárga és fűzöld foltok kerültek fel egymás mellé, fölé, igazából össze-vissza a doboz külső felületére. Végül világoskékkel fedtem le.
Száradás után következhetett a játékos színhatás elérése, a festékrétegek óvatos visszacsiszolása. Ehhez 180-as csiszolópapírt használtam.
Egy alapos portalanítást követően ceruzával finoman felrajzoltam a mintákat, majd festékkel kifestettem, és egy világosabb színnel árnyaltam őket.
Miután kész lettem a doboz alapjával, következhetett a személyre szabás. A baba nevét és a doboz belsejére kért idézetet transzferrel vittem fel, mégpedig oldatostranszfer-technikával. Mielőtt belekezdtek, érdemes meglesni róla pár videót a neten.
Legvégül egy alapos viaszolás következett és a név hátterének finom antikolása.
Szerettem volna valami egyedit készíteni, valami utánozhatatlant, megismételhetetlent, hiszen Mátyás Ábel is egyszeri és megismételhetetlen.
Ez a négy árnyalatos visszacsiszolt technika magáért beszél, azt hiszem. Csodás kontrasztok születtek, ami a szemet és a szívet is egyaránt gyönyörködteti.
A megvalósítás sem túl bonyolult. Vágjatok bele Ti is, és alkossatok valami igazán egyedit!
