FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Gróf Lóri és Túry Nikola nem ismeretlen személyek régiónk szórakoztató és kulturális világában. Közösen belefogtak egy rendkívül nehéz, de egyben izgalmas küldetésbe – magasabb szintre emelni a városunk kulturális és közösségi életét. Olvassák szeretettel és figyelemmel Gróf Lóri rendkívül inspiratív gondolatait, válaszait!
Lóri, a ti kezdeményezéseteket bátran nevezhetjük közösségi-kulturális startupnak, mert ez nemcsak egy dologról szól, hanem egy összetett témát rejt magában. Mi volt az alapötlet, amelynél eldöntöttétek, hogy ennek van értelme, ezt meg kell valósítani?
Arról van szó, hogy ezzel a klubbal szeretnénk egy olyan üde kis színfoltot vinni a Dunaszerdahelyi járás életébe, amely egyrészt megpróbálja megmozgatni mindegyik korosztályt, a fiataloktól egészen az idősekig, az úgynevezett munkásosztálytól az értelmiségig. A Grand Coffee Club a hétvégeken az éjszakai életet színesíti, ahol színvonalas módon és biztonságban igyekszünk minőségi kikapcsolódást nyújtani a hozzánk betérő embereknek. Sztárvendégeink is vannak, és a színvonal fenntartása érdekében belépőt szedünk. Ami fontosabb számomra, hogy igyekszünk színesíteni a járás közéletét – beszélgetőesteket vagy olyan előadásokat szervezünk, amelyek előbbre viszik a társadalmat, és választ keresnek az azt feszegető kérdésekre. Olyan előadókat, vendégeket akarunk meghívni és már hívtunk is meg eddig, akik nem kimondott celebek, hírességek, de képesek megmozgatni az agyat és a szívet. Lesznek a mai aktuális helyzet, főleg a háború kapcsán meghívottak, akik képesek betekintést nyújtani a láthatatlanul zajló háttérfolyamatokba is.
Kezdetben azt kellett eldöntenetek, hol és milyen stílusú legyen a helyszín, továbbá, hogy mely napokra összpontosítotok az előadásokkal. Miért pont ilyen lett a Grand Coffee Club és hol található pontosan a városban?
Szinte a belváros közepén, egy komoly múlttal rendelkező, történelmi épületben, a Bihariban és a hozzá kapcsolódó épületekben vagyunk jelen, ami a társammal egyetemben mindkettőnknek nagyon fontos volt. Véleményem szerint a beltér elegáns kialakítású és adott olyan beszélgetőestekre, amelyekből később akár klubestek is kinőhetik magukat.
A Grand Coffee Clubnak megvan a maga eleganciája, a bár jellege, amik régebben is az irodalmi kávéházak jellegzetessége volt nemcsak Dunaszerdahelyen, de megemlíthetném a budapesti Pilvaxot, ami bizonyíték arra, hogy ilyen helyeken is születhetnek nagy dolgok.
Sosem lehet tudni, az akkori értelmiségiek sem tudták, mit hoztak létre, mit indítottak el a kávéházban. Ugyanúgy Pozsonyban is voltak ilyen helyek. Sőt, amikor Puskás Öcsi Madridban futballozott, az őt leszerződtető akkori klubelnök, Santiago Bernabéu – akiről a Real stadionja a nevét kapta – is kávéházakban döntötte el a fontosabb dolgokat.
Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy nemcsak egy esemény létrehozása a célotok, hanem azon belül egy olyan programé is, amely nemcsak egy alkalmat ölel fel. Azt szeretnétek elérni, hogy a hónapok, évek során a kulturális közösségünk krémje itt találkozzon és nálatok döntsön a fontos dolgokról?
Főleg én szeretném folytatni a hagyományos esteket. Csütörtökönként kerül megrendezésre a Gentlemen’s Club, amit én szervezek, én felelek érte, a társam pedig a hölgyesteknél teszi ugyanezt. Természetesen segítjük egymást ötletekkel, ismeretséggel és kapcsolatokkal is. A célunk, hogy megpróbáljunk olyan embereket, közösséget összehozni hétköznap és a hétvégén is, amely egy zárt láncot alkot.
Szeretnénk kimozdítani a közéletet és a társadalmat a koronavírus okozta letargiából, depresszióból. Azt akarjuk, hogy mi és a vendégeink is tanuljanak, fejlődjenek. Szeretnénk beindítani a dunaszerdahelyi éjszakai életet is, hogy a szórakozni vágyóknak ne kelljen külföldre menniük.
Mennyire volt egyfajta pozitív ösztönzés számotokra, hogy az effajta közösségi és kulturális élet évtizedekig félig-meddig halott volt?
Nagyon, hiszen egész életemet az éjszakai és közösségi életben töltöttem biztonsági őrként, edzőként, sportolóként. Később jött a klubalapítás, jelenleg pedig városi képviselőként is jobban oda kell figyelnem a város életére. Nagyon fontos volt számomra, hogy Dunaszerdahelyen és a járásban különféle szociális vagy társadalmi problémák miatt szinte minden leállt, bezárt. A színházak már kezdenek éledezni, de ott is voltak mindig problémák. Nálunk egy éjszakai szórakozóhely két- három évig működik, majd bezár, és este tízkor már nincs élet a városban. Biztonsági cégvezetőként belelátok a csallóközi közéletbe, és ez sajnos nem csak Dunaszerdahelyre jellemző. Nem foghatunk rá mindent a koronavírus-járványra.
Főként a mediterrán országokra jellemző, de máshol is elterjedt, hogy javarészt éjjel pihenik ki a fáradalmakat ez emberek, akkor szórakoznak. Igaz, hogy ők nem kezdenek olyan korán dolgozni, mint mi, de a szórakozás átnyúlik éjfél utánra, nálunk pedig picit fordított a helyzet. Bár valószínűleg sosem lesz itt olyan helyzet, mint mondjuk Spanyolországban, de sikerülhet valamiképpen legitimizálni az éjszakai életet?
Szerintem jó úton haladunk, és ehhez megpróbáljuk biztosítani a színvonalat is. Igyekszünk olyan zenészeket, DJ-ket hívni, akik megfelelnek a kor igényeinek. Ezenkívül színvonalas a kiszolgálásunk és a biztonságunk is kiemelkedő. Régebben az volt a jellemző Dunaszerdahelyen, hogy az emberek nem merték magukat önfeledten elengedni. Ha valami gond akad, akkor azt igyekszünk úgy megoldani, hogy minden fél elégedetten távozzon, és természetesen mindenkit visszavárunk. Igyekszünk úgy feléleszteni az éjszakai életet, hogy nyugodtan ki lehessen jönni szórakozni, és ne kelljen éjfélre hazaérni. Nyilván nem lehet azt a színvonalat nyújtani, ami külföldön tapasztalható, de megpróbáljuk ide is átültetni azt.
Dunaszerdahelyen gyakorlatilag leszoktatták az embereket az éjszakai szórakozásokról és a közösségi találkozókról, így nektek ezt a falat is át kell törni. Nagyon jó felkészülést jelentett számodra az, hogy évtizedeken keresztül részt vettél a különféle rendezvények szervezésében. Most a társaddal a rendezvényszervezések folyamatában ti vagytok a legfelső menedzsment. Mit tartasz a legfontosabbnak ezen a téren?
Egyszerűbb volt számunkra úgy hozzáfogni, hogy hosszú évek során beláttunk a színfalak mögé is. A társam több helyen volt szervező, biztosította a pincéreket, a zárást és a többi dolgot. Átlátta, hogy működnek a dolgok, hiszen a pincér ez egyik legfontosabb összetevő, kell az igényes kiszolgálás. A szervezésben mindkettőnknek nagy tapasztalata van. Többezres koncerteket, bulikat szerveztem.
A huszonöt év alatt a cégem rengeteg eseményt biztosított, így beleláttam a dolgokba, ami nagy előny.
Azt mondanám, folyamatosan tanulunk, hiszen ez egy kisebb hely, így kisebb, más jellegű akciók vannak. Igyekszünk ötvözni az egyik vonalat a másikkal, amit jelenleg kevés klub csinál. Ezt próbáljuk a magunk módján tanulgatni és olyan szinten kidolgozni, hogy ez megfeleljen az embereknek. Nyilván annyi előnyünk van, hogy előbb meglátjuk a hibát.
Miután a vendég megveszi a belépőt, akkor a kapott élményt két oldalról lehet megközelíteni: formálisan és tartalmilag. A tartalom azt jelenti, kit hívtok meg és miről folyik a beszélgetés. A formális pedig azt foglalja magába, hogy hova jönnek, milyen szolgáltatást kapnak. Beszéljünk először a formális részről!
Aki belép hozzánk, egy olyan igényes helyet kap, ahol a lámpák és a berendezés is klasszikus bár jellegű. A sárgás, meleg fényű lámpákkal és a berendezéssel egy olyan színvonalat próbálunk megvalósítani, amely a régebbi világ bárjaiba kalauzol el minket, a húszas-harmincas évek Bécsébe, Pozsonyába. Ehhez társul az igényes kiszolgálás, egy komfortos biztonságérzet és egy remek hangberendezés. A világítás decens, hogy meglegyen a sejtelmes éjszaka hangulata, amit a fények és a füst ad meg. Ezt próbáljuk meg átvinni a köztudatba, a fiatalok gondolkodásmódjába is.
Olyan helyre jönnek a vendégek, ahol a zene nem tépi le a fejüket. Nem egy klasszikus diszkó vagy bár vagyunk, hanem ezek színvonalas, de ugyanakkor decens ötvözete.
A húszas-harmincas évek Pozsonyában, Bécsében a kávé volt az elsődleges dolog, majd ehhez jött a cukrászda. Ennek nagyon komoly múltja van. Mi az, amit a 2023-as klubesték, találkozók átvettek a múltból? Tudjuk, hogy mindent mégsem lehet átemelni a régebbi korokból…
Pont a helyszínünk, a Bihari épülete adott egy alaphagyományt, amit át lehet ültetni a modern követelményekbe. A hétköznapokon megpróbálunk klasszikus kávézóként működni, és mivel a belvárosban vagyunk, érdemes kiülni a teraszunkra, megpihenni kicsit a rohanásból. Onnan nyugodtan szemlélhetjük az elhaladó autókat, mint egykor elődjeink a lovaskocsikat. A helyszín adott ahhoz, hogy egy olyan, sokáig működő kávézó és klub lehessünk, amely hozzájárul a közélethez.
Hogyan alakítod ki azt a bizonyos hely szellemét? A helyszínről már esett szó, térjünk át a második pontra. Milyen vendégekre számít ez a klub, kiknek szántátok, mi a célcsoport?
Nem szeretnénk egy olyan klub, hétvégén diszkó lenni, amely csak a fiatalokra összpontosít. A Dunaszerdahelyi járás harmincas-negyvenes korosztályának is igyekszünk olyan retró akciókat szervezni, amelyekkel vissza lehet őket csalogatni az éjszakai életbe. Viszont azt sem akarjuk, hogy a fiatalok máshova menjenek el diszkóba. Nem rossz dolog, ha a generációk között átfedés van, mert az idősebbek iránti tisztelet kiveszőben van a világból. Ha a fiatalok látják az idősebbeket is szórakozni, az egy picit a társadalmat is formálja. Külföldön teljesen szokványos, hogy a hatvan-hetvenévesek is jelen vannak a diszkókban, az éjszakai életben. Nálunk ez egyfajta szégyenérzet miatt nem igazán lehetséges.
Ez egy nagyon jó észrevétel, az egyes generációk tagjai egyre kevesebbek kommunikálnak egymással. Az lenne a ti célotok is, hogy összehozzátok őket?
Igen. Az lenne az ideális, ha a bulizás során olyan helyzetbe hoznánk a generációkat, hogy azok egymást formálják. Ez külföldön működik, de nálunk nagyon elveszett. A fiatal kinézi az idősebbet egy ilyen helyről, az idősebb pedig szégyenként éli meg, hogy betévedt egy ilyen bárba. Ezt át lehet fedni, hiszen mindenkinek ugyanaz az igénye: jól érezni magát, kicsit kikapcsolódni.
Az idősebbeket szeretném bátorítani, hogy jöjjenek el hozzánk, mert színvonalas kikapcsolódást kapnak, ami lehet, hogy új lendületet ad nekik a hétköznapi életben is.
Igen, az egyes korosztályok nem élhetnek csak a saját buborékjukban, muszáj kommunikálni…
A régi világban is összeültek a korosztályok, együtt zenéltek, együtt beszélgettek, együtt vitték előre a társadalmat.
További fontos dolog, hogy a szociális falakat át kell törni és visszahozni azokat az időket, amikor együtt éltek át dolgokat. Mi kell hozzá?
Kellenek az olyan közösségi élmények, amelyek nem virtuálisak – érintésekkel, érzésekkel és olyan beszélgetésekkel, amelyek előre visznek. Ez ad egy olyan örömet, életérzést, amitől talán a következő hét is jobban indul. Átfedést kellene létrehozni és ezen dolgozunk, de nyilván nincs egyszerű feladatunk.
Hogyan választjátok meg az egyes előadások témáit és mik a legfontosabbak? Nagy előnyötök, hogy a kapcsolati rendszernek köszönhetően ismeritek az előadókat.
Ennyi idő alatt már alaposan megismertük a vendégkört. A backstage is egy érdekes téma lehetne, nyilván nevek nélkül. Sok mindent láttunk, hallottunk, olyan helyzetben ismertük meg az előadókat, amelyek a bulvársajtónak jelenthetnének jó muníciót. Viszont megismertük az emberi oldalukat is. Vendéglátósként több bárt, diszkót és kocsmát vezettem, őriztünk. Az éjszakai életnek megvan a maga varázsa, de a hátulütője is. A backstage pedig egy külön világ. A nőknek szóló klubestekben főleg a szexualitásról és arról esik szó, ami őket érdekli: a súlyuk, az egészséges étrend, a párkapcsolatok, az egészségügyi problémák, a szépítkezés, a smink, a gyereknevelés. Szeretnénk olyan témáról is beszélgetni, mint a különféle közösségi oldalak, amelyek gyakran elferdítik a világot. Bár vannak rajtuk jó dolgok is, csak azokat meg kellene látni.
Személy szerint én olyan embereket akarok meghívni, akiknek az életútja, életpályája valamiért érdekes. Például az idegenlégiósok estéjén sikerült olyan érzelmeket megnyitni az emberekben és olyan történeteket mesélni, amelyeket a legtöbbünk csak Rejtő Jenő regényeiből ismer.
Szerencsére az életem során több olyan emberrel is találkoztam, akik nem hétköznapi figurák, és akikkel gyakran filmbe illő történések estek meg. Rendkívül fontos lenne visszahozni a spiritualitást. Nagyon sokat foglalkoztam önmagammal és önmagam fejlesztésével is, ezt pedig szeretném behozni a dunaszerdahelyi közéletbe is. Olyan emberekkel szervezünk estéket, akik más, spirituális szemlélettel igyekeznek élni az életüket. Velük bele szeretnénk menni a mélységekbe, hiszen minden embernek megvannak a saját problémái. Ha belegondolunk, minden belülről indul ki. Ahhoz, hogy fejlődjön a világ, egy kicsit magunkat kell fejleszteni. Ezért próbáljuk meg megszervezni a Gentlemen’s Clubokat és olyan előadásokat, amelyeken igyekszünk olyan gondolatot elültetni a hallgatóinkban, amely akár meg is változtathatja az illető szűk, közeli környezetét.
Ez mentálhigiénés szórakoztatás és oktatás is egyben…
Ezáltal saját magunk is fejlődünk, ahogy ott vagyunk és hallgatjuk. Azt szokták mondani, hogy minden beszélgetésből másképp jön ki az ember. Ha van egy mély beszélgetés, akkor abból mindkét fél másképp száll ki. Most is elhangzott néhány olyan szó, kifejezés, amelyet igyekszem eltárolni. Lehet, hogy az én számból is elhangzott olyan, amin elgondolkodik a kedves olvasó, estleg meg is mozdít benne valamit. Pontosan ez a klubestjeink célja, hogy adjunk valamit az embereknek.
Nem kell szuperlatívuszokban beszélni, elég, ha csak egy morzsányit is kapnak, ami megragadja őket akár a gyereknevelésben, a párkapcsolatában, a munkahelyén, az iskolában.
A társaddal, Túry Nikivel folytatott beszélgetésünk során is igyekeztünk elkapni az irányvonalat. Van egy dal, amely arról szól, hogy pénteken alaposan ki kell rúgnunk a hámból, elengedni a gondokat és pihenni. A ti projektetek arról is szól, hogy megpihenjenek nálatok az emberek, de ugyanitt szórakozhatnak és új információkkal, élményekkel gazdagodhatnak…
Igen, pihenés nélkül fejlődés sincs. A pihenést és a szórakozást próbáljuk meg ötvözni. Azt szeretnénk, ha a beszélgetőestek, előadások, könyvfelolvasások adnának valamit az embereknek a sok munka mellett. Idővel elfáradunk, lerakódnak bennünk a gondok. Nálunk ki lehet kapcsolódni a hétvégén, ami egy újabb feltöltődést jelent és az új héten megint lehet előre lépni.
A portfóliótokban több híres ember is szerepel a meghívottak között. Kiket láttatok vendégül és kiket szeretnétek még meghívni a jövőben?
Nagyon népszerű jelenleg például Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, de szeretném őt olyanokkal is összehozni, akik jártak háborúkban. Nagyon tisztelem Nógrádi urat. Fenyő Ivánt is szeretnénk meghívni a spiritualitás felé való fordulása miatt, de sokan azt sem tudják például, hogy a Kowalsky meg a Vega frontembere spirituális főiskolán tanít és jógamester. Ez egy eltérő szemszög, ami a szórakoztatás másik végletét jelenti.
Az estek egyik mottója, hogy veletek, nektek, rólatok, hiszen a mindennapokból merítjük az ihletet.
Nem egy kultúrházas előadást akarunk létrehozni, inkább egy interaktív dolgot, amelybe a hallgatóság is bekapcsolódik. Az idegenlégiós est második részében szerencsére röpködtek a kérdések. Vannak kisebb rendezvényeink is, ilyen például a borkóstoló és a szivarest. Régebben is a bor és a kávé mellett születtek nagy ötletek. Nem véletlenül alakultak ki régebben Angliában a Gentlemen’s Clubok, ahol leültek az emberek, és elkezdtek a társadalmi kérdéseket feszegető beszélgetéseket folytani. Volt, hogy szivarozás közben háborúk sorsa is eldőlt. A világ egyik leghíresebb és legtöbbet olvasott regénye, a 80 nap alatt a Föld körül is egy klubból indul. Immár Dunaszerdahelyen is éledeznek a klubok. A miénk nyitott lenne, ahova bárki beléphetne és hozzájárulhatna a társadalom előre viteléhez.
Milyen gondolattal zárnád a beszélgetésünket?
Szeretnénk mindenkit meghívni, hogy járuljon hozzá a dunaszerdahelyi társadalmi élethez hétvégén az éjszakában és hétközben is. Azt akarnánk, hogy mindegyik korosztály képviseltesse magát nálunk a generációs problémák áthidalásának érdekében. Viszont a hétköznapi klubestek is mérvadóak, érdemes rálépni a tanulás, fejlődés útjára. Aki ellátogat a klubestjeinkre, hozzájárul a saját maga, de a közélet és a társadalom fejlődéséhez is.
Köszönöm a beszélgetést!
MÉG TÖBB FOTÓ A GRAND COFFEE CLUBBÓL:
