Éljenek apáink! | Gyereksarok

Ellepték hétvégén a közösségi média felületeit az apáknapi üzenetek, szívhez szóló köszöntések. A korábbi anyák napja után, hogy apáink se maradjanak ki a sorból, őket is megünnepeltük, ki így, ki úgy. Intézményi szinten azonban az apák napja máig nem jelenik meg olyan intenzitással, mint az anyáké.

Az apák fogalma, feladata az utóbbi évtizedekben nagyban átrendeződni látszik, a férfi és női szerepek eltolódásával megjelentek azok a gondoskodó apukák, akik a munka mellett pelenkát is cserélnek és azok az anyák is, akik aktatáskával járnak dolgozni. A szerepekhez fűzött feladatokban inkább emberek állnak helyt, sem mint anyák, vagy apák. Ezért a gondoskodás is, mint olyan, sem csupán anyai attribútum: ma már mindkét szülő sajátja lett.

Az apa fogalma nyelvünkben

A magyar nyelvben apának hívjuk azt a férfit is, aki gondját viseli, oltalmába veszi az idegen, elhagyott gyereket, például a nevelőapák esetében. Ugyanez a gondolat a köztudatban is jelen van, például apa az, aki a gyermeket felneveli, akkor is, ha biológiailag nem az apja. „Ez arról tanúskodik, hogy a köztudatban létezik egy, az apa fogalma körül kialakult olyan modell, amely messze nem csupán a gének átadásának a kérdésére korlátozódik” – írja Bańczerowski Janusz, az ELTE-BTK professzora, a nyelvtudomány doktora, aki az apa-atya megnevezéseket vizsgálta vizsgálta.

Létezik a köztudatban egy társadalmilag kialakult etikai kódex, amely kötelező érvényű az „igazi apa” címre pályázóknak. Ez a kódex nemcsak a gyermekneveléssel függ össze, hanem kötelességeket is előír. Például egy családapa legyen családfő is, ami már önmagában is a létbiztonsággal is asszociálódik, „kenyérkereső apa”, „családfenntartó apa”, stb. A mai napig használt egyes közmondásaink és a frazeológiai kapcsolatok inkább a régi patriarchális kultúrát tükrözik, mintsem a mai emberek gondolkodásmódját. Az megmaradt, hogy a feleség és a gyerekek viselik a férfi (a férj, vagyis az apa) nevét, az viszont már nem elvárás, hogy a családfő kizárólag az apa lehet.

„Érdemes hozzátenni, hogy a családi név (vezetéknév), a földbirtok és a vagyon a 20. század elejéig mindig apáról fiúra szállt, így az apa azt adta tovább, amit ő kapott az apjától, és az meg az ő apjától. Észrevehető azonban az is, hogy a mai magyar valóságban a legfontosabb szerepet a családban egyre inkább az anya tölti be” – írja a tanulmányban.

Honnan ered az apák napja?

Sokan nem tudják, hogy már a középkorban is ünnepelték az apák napját Európa katolikus országaiban, Szent József napján, vagyis március 19-én. Számos európai országban, mint például Portugália, Spanyolország vagy Svájc még mindig március 19-én tartják.

„Az apák napja mint világünnep az USA-ból terjedt el. 1909-ben, Sonora Smart Dodd kezdeményezte az apák napja megünneplését, mikor egy anyák napi rendezvényen vett részt. Az ő édesapja egyedül nevelte fel őt és testvéreit, mivel édesanyjuk meghalt szülés közben. Sonora Smart Dodd sokat kampányolt az apák napja ünnepléséért, és az USA egyre több államában kezdték ünnepelni, de csak 1972-ben ismerte el hivatalos ünnepé Richard Nixon elnök” – olvashatjuk az apaknapja.info weboldalon.

Magyarországon 1994 óta ünneplik, ekkor indítottak mozgalmat az apák napja bevezetésére, talán ezért is nincs még akkora hagyománya, ahogyan egyelőre Szlovákiában sincs.

Légy azzá, aki vagy!

Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató egyik előadásán jártam, melyben az apák szerepéről értekezett. Kijelentette, hogy egy apa a családban olyan, mint egy, pontosabban mint az Isten. Egy gyermek ugyanúgy tekint egy apára, ahogy felnőttként az Istenre nézünk. Ugyanazokat a jellemzőket tulajdonítjuk neki, ugyanúgy nézünk fel rá és ugyanúgy féljük őt. Ezért is nem mindegy, kinek milyen apja volt, mondta, majd kijelentette, hogy társadalmunk lényegesen jobb apákért kiált. „Légy azzá, ami vagy!” – szólít fel minden férfit, aki így vagy úgy apává vált.

Forrás:
apáknapja.info
Bańczerowski Janusz: Az apa/atya fogalmának képe a magyar nyelvben

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább