Vendégem, aki a mai epizódba a zenéket választotta, mélyen kapcsolódik a zenéhez érzelmi és személyes szinten. A lista vegyes, tartalmaz keményebb stílusokat, mint a metalcore és a magyar rock, de megtalálhatók benne érzelmes, melankolikus dalok is. Lelkes Tamás megmutatja tíz kedvenc zenéjét egy összeállításban.
Fotók: Ugróczky István
Lelkes Tamásnak hívnak, 31 éves vagyok, és Nagyszarván élek. Valamilyen formában mindig is az életem része volt a zene. Volt idő, amikor zenekarom volt, majd idővel átkerültem a színpad másik oldalára, és fénytechnikus lettem.
Ennek közel 10 éve. Az első találkozásom a szakmával 2009-ben volt, de akkor még iskolába jártam, utána vágytam a világ felé. Csavarogtam, dolgoztam külföldön. Miután hazajöttem, valahogy rögtön visszataláltam a szakmához. Mintha megvárt volna…
A zenével a kapcsolatom mindig is jó volt. Egészen fiatal korom óta fesztiváloztam, bár ez később háttérbe szorult. Alapiskolás voltam, amikor megalapítottuk az első zenekarunkat, metalcore stílusban. Mostanában már csak hallgatom ezt a stílust, de a kapcsolatom a zenével még mindig tart, fénytechnikusként és speciális effektek kezelőjeként. Sokféle stílust megkedveltem, persze az ember hangulata is befolyásolja, hogy éppen mit szeretne hallgatni.
Hogyan találod meg a harmóniát a fény és a zene között?
Nagyon egyszerűen: érezni kell. Nem elég csak elindítani a programot, azt kezelni is kell. Hiába intelligens lámpák, parancsra mozdulnak. A tempó, a szín, az effektusok mind fontosak, hogy mikor időzítjük őket.
Zenehallgatással manapság mennyi időt töltesz?
Ha lehetőségem van rá, mindig elindítok valamilyen mixet. Ha csak autóba ülök, ha dolgozom, vagy ha csak szabadidőmben csinálok valamit. Úgyhogy azt hiszem, elmondhatom, hogy nagyon sok időt töltök zenehallgatással.
Térjünk a mixhez, amiben a 10 kedvenced szólal meg. Mi alapján válogattad a zenéket?
Mindegyik zene, amit beválogattam, szerepet játszik, vagy játszott az életemben.
Vannak olyan zenék, amelyek ha nem szólalnak meg egy buliban hajnalban, hogy a kemény mag elénekelje holtrészegen, akkor az nem is volt igazi buli.
De vannak olyan zenék is, amiket csak úgy, egyedül, magamba fordulva szoktam hallgatni. Van olyan, ami feldob, és van olyan is, amire csak úgy lazítani szoktam. Egyszerűen az egész mix én vagyok, de még tudtam volna bele rakni bármennyit. Elég sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek:
egy stílusnál leragadni „bolondság”. Hisz annyi jó zene van a világon!
A MIX:
