Az ankét megjelent a Klikk Out 2024/08. számában.
A kötelező olvasmányok nem feltétlenül a legnépszerűbb elemei az irodalomórának, viszont ezek között is vannak rettentően érdekes alkotások, amelyek nagy hatással vannak a diákokra. Az irodalom legérdekesebb aspektusait emeli ki a két magyar nyelv és irodalom szakon tanuló egyetemista, Matuš Dóra és Tóth Karolina.
Bemutatkozás mellé jön a nagy kérdés, miért is szeretnél tanár lenni?
Matuš Dóra vagyok Párkányból, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom, valamint képzőművészet-tanári szakán kezdem meg végzős évemet szeptembertől. Számos történet, regény, vers és irodalomóra mélyítette bennem az irodalom szeretetét, de nem utolsó sorban az előttem álló magyar tanári minta, a szívvel-lélekkel való tanítás odaadása adta meg az utolsó bátorítást, hogy egyszer magam is így vagy úgy, de tanítani szeretnék.
Tóth Karolina vagyok, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem ötödéves, magyar-szlovák tanár szakos hallgatója. Anyukám óvónő, így sok időt töltöttem a gyerekek között, ami nagyban meghatározta a pályaválasztásom. Már kislány koromban tudtam, hogy tanár szeretnék lenni, hisz a témazáró dolgozatok előtt otthon elkészítettem a saját felmérőmet, s azt becsületesen mindig ki is javítottam, s osztályoztam.
Melyik az a két vers, ami elsőre az eszedbe jut?
M. D.: Az első, ami eszembe jutott, az Szabó Lőrincz Semmiért egészen c. verse.
„Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.”
Babits Mihály Esti kérdése pedig számomra az egyik legszebb vers a magyar irodalomban.
„miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?”
T. K.: A két kedvenc költőm versét idézném, az első Radnóti Miklós: Nem tudhatom… c. verse.
„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom…“
A második pedig Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
„…a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.“
Három kötelező olvasmány, amit nemcsak a suli miatt érdemes elolvasni:
M. D.: Szerintem egyik kötelezőt sem a suli miatt érdemes elolvasni, talán ha tiltott olvasmányoknak neveznénk őket, többen ragadnának könyveket, valahogy a fiatalok nem szeretik, ha megmondják nekik, mit kell tenniük.
Ezek a történetek különböző szereplőkön keresztül formálhatják világnézeteinket, ez egy szerencsés dolog, hiszen más történeteket hallva egy-egy ember felfedezhet vagy éppen megcáfolhat magában gondolatokat, egy erősebb önképet alakíthat ki. A listámról biztos nem maradna el Jókai Mórtól Az aranyember vagy a Kosztolányi novellák sorozata, ami a harmadikat illeti, azt ráhagyom a cikk olvasójára.
T. K.: Ami az ajánlott olvasmányokat illeti, igyekeztem az összeset elolvasni, ám úgy gondolom, hogy a művek valódi mondanivalóját csak később, bizonyos élettapasztalatok megélése után tudjuk értékelni. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényét még gimnáziumban olvastam, ám hatalmas kérdőjel formájában maradt meg az emlékezetemben. Ezért döntöttem a regény újraolvasása mellett. Sikerült választ találnom a miértekre, s megértettem, hogy „minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével” (Kosztolányi 2005, 206. o.).
A világirodalomból Gustave Flaubert Bovaryné című regényét említeném. A főszereplőt, Emmát belső nyugtalansága, nagyravágyása, elérhetetlen álmokba való kapaszkodása végül katasztrófába sodorta. A regény megtanít értékelni és élvezni mindazt, amit az élet adott. A bovaryzmus jelenség más nemzetek irodalmában is gyakran megjelent, így szoros összefüggéseket véltem felfedezni Alfonz Bednár: Sklený vrch, illetve a Vágyak/Valóság című erotikus drámasorozat között.
Antoine de Saint-Exupéry meseregénye, A kis herceg az általános iskolák 5. évfolyamában tananyag, ám a mű eszmei mondanivalója leginkább kamasz vagy felnőtt befogadót igényelne. Így, aki már kisiskolás korában olvasta a meseregényt, annak mindenképp ajánlom a mű újraolvasását. Ezek a művek azért is érdekesek, hisz máig aktuális gondolkodnivalót kínálnak az olvasók számára.
Szerinted melyik az a négy legelgondolkodtatóbb karakter?
M. D.: A legeket kerülném, mert minden könyvszereplő más-más képet fest le minden olvasóban, de
engem kimondottan megérintettek azok, akik vagy szembemennek a környezetükkel, kívülállók vagy éppen tanítják környezetüket és görbetükröt mutatnak másoknak. Ilyen karakereknek tartom Exupéry kis hercegét vagy Szerb Antal Utas és holdvilág c. regénye főszereplőjét, Mihályt, akik mindig emlékeztetnek, hogyan maradjak gyerek egy olyan világban, ahol fel kell nőni mindenhez.
Moliére Tartuffe-je szembesít a köpönyegforgatással és a világban rejlő naivitással, míg Molnár Ferenc Nemecsekjében és Kosztolányi Édes Annájában megtaláltam a valahova tartozáshoz való vágyódás mellett az őszinte önfeláldozás példáját. Egyik kiemelkedő lázadozónak Antigonét tartom, aki mer szembemenni a hatalommal az igazáért és ezzel a hozzáállással, azt hiszem, sokan tudnak a jelenben is azonosulni. A másik véglet Madách Imre Luciferje Az ember tragédiája című drámában, aki szerintem annak ellenére, hogy egy negatív karakterként értelmeződik, egy kiemelkedően szórakoztató figura, utazásaikon Ádámot szembesíti a világ különböző aspektusaival, miközben észre sem vesszük, hogyan irányítja a szálakat a háttérből. Máris ötnél tartok, de tudnám folytatni a listát.
T. K.: Édes Anna szerény, alkalmazkodó, szorgalmas cselédlány. Keresi az igaz szeretetet és az elfogadást, miközben környezete gyakran kihasználja őt vagy nem érti meg valódi szükségleteit. A kommunikáció hiánya, a társadalmi ellentétek, az elnyomottság taszították Annát a tragédiába. A gyilkosság mélyen szimbolizálja a társadalmi osztályok közötti feszültségeket. A lány tette arra készteti az olvasót, hogy elgondolkodjon a társadalmi egyenlőtlenségek és elnyomás következményein. Tímár Mihály karaktere az emberi lelkiismeret, morális dilemmák és az identitás kérdéseit tárja fel. Kettős élete megkérdőjelezi a gazdagság és boldogság közötti kapcsolatot. Árvácska a gyermeki ártatlanság és a társadalmi igazságtalanság megtestesítője. Élete során tanúsított kitartása és reménykedése az emberi méltóság és túlélési vágy erejét mutatja be, miközben felhívja a figyelmet a gyermekvédelem fontosságára. Anna Karenina személye a szerelmi szenvedély és a társadalmi normák közötti konfliktust testesíti meg. A regény főként a boldogságkeresés és az önazonosság kérdéseit taglalja. Anna karaktere és tragikus kimenetelű sorsa arra ösztönzi az olvasót, hogy mérlegelje az egyéni vágyak, boldogság és a társadalmi elvárások fontosságát.
+ egy könyv, ami még annak az embernek is tetszeni fog, aki nem szeret olvasni:
M. D.: Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit c. regényét ajánlom.
T. K.: Heather Morris – Az auschwitzi tetováló + ráadás Gill Thompson- Csillagokban írt sorsok.
