Sipos Janka: Felezési idő | KöltőToll

 

Sipos Janka: Felezési idő

 

A gyomorsav ízével kelsz fel a szádban.

A szorongás feltolul, ráül a mellkasodra,

ejszakai furdozes

púderként a ráncaidba veszi magát,

hát bemagyarázod magadnak, hogy muszáj.

Beszív, kifúj.

Kemikáliák a vérben.

Táguló pupillák, beszűkült hajszálerek.

Ideiglenesen csitul a remegés,

de túl rövid a felezési idő,

egyetlenegy löket

nem lendít át egy teljes napon.

Aztán fogadkozol, hogy soha-soha többet,

de azt is csak halkan, befelé,

nehogy bárki számonkérhesse rajtad.

Másnap megint körmönfont logikával

engedélyezed magadnak az önpusztítást,

egyre növekvő adagban nyeled

a saját irracionalitásod.

Burjánzik benned a te(l)hetetlenség.

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább