POÓR TIBOR: Bármilyen furán hangzik majd az első gondolatmenetem, de mivel láttam élőben a Slovan–Zsolna meccset és visszanéztem a zsolnai meccsek java részét, minket enyhén szólva kíméletesen nyírtak ki. A második gól után kellemes tempóban, rutinosan és stílusosan esélyt sem adtak nekünk kontakt gólra sem. Bár a harmadik gól utáni tapsban volt a szurkolók részéről némi dac is, de sokkal inkább a Zsolna teljesítményének sportszerű elismerése volt érezhető. Mit láttunk a mi csapatunktól? Ellenben Xisco edzővel, mi annak ellenére, hogy hét pontot szereztünk az utolsó három meccsen, nem láttuk megfelelőnek a teljesítményeinket, sőt, rossz előjele volt a mai meccsnek. Főleg azért, mert sok mindenből nem tanult az edzőnk és a csapatunk sem, megjegyzem, szerencsénk, hogy a Zsolna visszafogta magát. Négy meccs, hét pont és nagyon alacsony színvonalú teljesítményeket láttunk. Szerintem nagyon kevés ember volt ma a stadionban és a képernyők előtt, akik esélyt láttak a fordulatra – a játékosokat és a stábot beleértve. A legfontosabb kérdés, hogy képes-e valamilyen fordulatra Xisco stábja. Errő mi beszélünk holnap a SzerdaHelyzetben, kedden Szigivel is a Leltárban, a legnehezebb, a döntés viszont a tulajdonoson múlik.
MARCZIBÁL LEVENTE: Érdekes és tanulságos két fordulón van túl a DAC, amely hazai pályán tarthatott erőfelmérőt a két közvetlen rivális ellen. Az eredmény meglepően egyértelmű. Múlt héten két ötlettelen, konzervatív focit játszó, dobogóért harcoló együttest láthattunk, míg ma egy bajnokesélyest is. A Zsolna ugyanis, nagyon úgy néz ki, a három tapasztaltabb játékos hazacsábításával (is) szintet lépett, és beszállt a bajnoki címért vívott csatába. A DAC ezzel szemben tulajdonképpen az alapszakasz fele előtt kicsekkolt, hiszen már 9 pont a hátrány az éllovassal szemben.
Az első félidőben a Zsolna gyakorlatilag előadást tartott hatékonyságból, intenzitásból és átmenetekből. Meglehetősen ritka a Niké liga pályáin, hogy valaki ennyire tudatos tervvel lépjen pályára, és minden össze is jöjjön. A DAC hiába próbálta 3, illetve 4 védős rendszerben kihozni a labdát, mindez leginkább az előrevágott labdákba torkollott a Zsolna intenzív letámadásának köszönhetően. Egész érdekes egy ilyen első félidő után nem változtatni a szünetben – vajon Muňoz elégedett volt, vagy ennyire nem bízik a keret többi játékosában?
A Zsolna legutóbb 2015 májusában tudott Dunaszerdahelyen nyerni, majd egy évvel később Szencen, azóta azonban tizenöt meccsen maradt nyeretlen. A két rivális ellen hazai pályán, lőtt gól nélkül lejátszott mérkőzés nem az, amihez a DAC-szurkoló szokott, így az első fél óra után uralkodó hangulat a történtek egyenes arányos következménye.
