POÓR TIBOR: Nagyon röviden egy összegzés. A csapatunk igyekezet minél hamarabb gólt rúgni. Sikerült és itt lett vége a komolyabb focinak. Az a passzivitás, ami jellemezte a játékunkat és az a tény, hogy a második félidőben aktívabb volt az ellenfél, nem érdemel komolyabb elemzést. Viszont a játékunk minősége egy szót érdemel. Szégyen! Mint ahogy az utolsó mérkőzéseink egy képzeletbeli csomagban. Filipe védett. Nem rajta múlott a teljesítményünk rossz minősége, és lehet a mait Filipe részéről jó teljesítménynek nevezni. Viszont ettől eltekintve, ezen a meccsen Popovićnak kellett volna védeni, mivel a Slovnaft Cup per pillanat a prioritásunk. A döntő Dunaszerdahelyen lesz, és ha Popović nem sérült, neki kellett volna védeni és nem tinédzser próbát alkalmazni. Sok minden lehet egy ilyen döntés hátterében, de egyik sem jó. Itt most már nem lehet másról beszélni, csak sorozatos szégyent hozó teljesítményekről, és kimondottan a közönséget a lelátókról kizavaró produkciókról. Kérem, sem a klubon belül, sem a klubon kívül ne legyenek megkérdőjelezve azok, akik ezt a helyzetet megnevezik. Az, aki okozza, s aki aktuálisan nem képes alapgázon vezényelni a csapatát, és saját maga sem képes meghaladni a durván alacsony szintet. Igen, főleg Xiscóról beszélek. Igen, ezért a helyzetért nem csak ő felelős, de egy biztos – az utolsó két hónapban több negatív elemet hozott a közösségünkbe, mint a három előző edző együttvéve. A DAC és Xisco nem kompatibilisek.
KOVÁCS MÁTÉ: Bizonyos kupameccseknek megvan a maga varázsa, ami miatt hosszú ideig emlékezni fognak az emberek. Ma nagyon közel volt a Vágsellye, hogy döntetlenre kényszerítse a DAC csapatát. Szerencsére nem így lett. Az előző mérkőzésekhez képest a kezdőcsapatban kapott lehetőséget több játékos, mint Levi, Tuboly, Almási és Filipe is, akik próbálták meghálálni az edző bizalmát. A meccs ideálisan kezdődött a vendégek számára, korán megszerezték a vezetést Taras Kacharaba és Matej Trusa összjátéka során. Kifejezetten szép mozdulatsorok vezettek a gólhoz, kezdve Kacharaba labdaszerzésével. Hasonlóan szép pillanatok a továbbiakban nem voltak fellelhetőek. Andzouana közel járt a DAC második góljához, a lövése viszont elkerülte a kaput. Ezek után kifejezetten kevés helyzete volt a vendégeknek. A fent megnevezett mezőnyjátékosok számára az első 45 perc után befejeződött a mérkőzés, mivel mindhárman az öltözőben maradtak a félidőben, amely meglepetésként ért engem. A cserék semmilyen módon nem tudtak hozzáadni a mérkőzéshez, sőt mezőnyben romlott a játék színvonala… Az 55. perc után kisebb fordulópont következett, a Vágsellye kisebb-nagyobb helyzeteket alakított ki. A DAC csupán egy lövésig jutott a második félidő első 30 percében. A 74. percben hidegzuhanyként érkezett a hazai csapat szép kapáslövése. Muñoz csapata ezek után próbálta fokozni a tempót, de nem sikerült komolyan veszélyeztetni a hazaiak kapuját. „Szerencsére” a vágsellyei kapus letarolta Matej Trusát a tizenhatoson belül és büntetőhöz jutott a DAC, amelyet Andzouana magabiztosan értékesített. A hosszabbítás utolsó percében még volt egy nagyobb lehetősége a hazaiaknak, viszont Mészáros András (egykori DAC-játékos) lövése Filipe kezében landolt. Sajnos a teljesítmény ismét kiábrándítóan gyenge volt, de ezzel a kiszenvedett győzelemmel továbbra is életben maradt a DAC kupaálma.