FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
A Slovnaft Cup 4. fordulójában a közeli Vágsellyére utazott a DAC, ahol a helyi klubvezetés kihasználva az attraktív ellenfél jelenlétét, alaposan felsrófolta a belépőjegyek árát. Hogy aztán melyik csapat volt inkább „attraktív” a 90 perc során, azt ki-ki döntse el magában. Esetleg az alább leírtak alapján is. A mérkőzés végül nyögvenyelő dunaszerdahelyi továbbjutást hozott.
Aznap a címvédő Rózsahegy csapata „fele áron” a szomszédos Egyházkarcsára látogatott:
– Mehetnék oda is – jelentette ki kedves barátom, Ali – de én inkább a saját csapatom válaszom. S így neked is lesz belépőjegyed a gyűjteményedbe – folytatta.
– Isten tartsa meg mindkét jó szokásod! – válaszoltam.
A sellyei 3. ligás Duslo csapata elleni találkozó volt a DAC 30. tétmérkőzése ebben az esztendőben: „A 2024-es naptári évben eddig 29 tétmeccset játszottunk (24 Niké Liga, 3 Slovnaft Cup, 2 UEFA Konferencia Liga), 14-8-7-es mérleggel” – adta hírül a mérkőzés beharangozójában a DAC honlapja. Reflektálva a SzerdaHelyzet legutóbb műsorára is, miszerint kell a pozitív PR, ami igaz, én azért párhozamot vonnék:
Kiszámoltam, hogy az egyszerű halandónak ezalatt viszont bőven több mint 200 éles munkanap jutott „jókedvvel, bőséggel”.
Ezeket a napokat – szurkoló révén – részint DAC-meccseken vezetné le. Szintén jókedvvel! De kapja, ami jut, és ez a nem mindegy. A csökkenő nézőszám pedig szinte már közhelynek számít. Sűrű a menetrend, alig két hét alatt öt tétmeccset játszunk. Csak remélni tudom, hogy a DAC-szurkoló nem ötször kapja azt, ami jut! A vágsellyei vendégszektorba például 185-en váltottak jegyet.
Részemről csak annyit, hogy mennyivel pozitívabb meccsjegyzetek születnének, ha Xisco Muñoz csapata végre tanulva a „sok munkából” alkotna is valamit!?
Nekiesve az ellenfélnek számos helyzet után, a 15. percben Kacharaba beadását Trusa kezelte le mesterien, majd parádés lövést megeresztve a hazai kapuba talált – 0:1. Szándékosan magasztaltam fel ennyire a vezető gólunkat egy harmadik (!) ligás csapat otthonában, mivel innentől kezdve gyakorlatilag semmi pozitívumot nem tudnék kiemelni a DAC játékából. Vajon Muñoz mester taktikai húzása lehetett, hogy egygólos vezetés tudatában passzivitásba vonuljunk? – ismétlem, egy harmadik ligás csapat otthonában!
Mert akkor: Reptér, lobog a szélben a szélzsák, villognak egyre a lámpák…
És akkor olvasom a DAC honlapján, hogy: „A vezető gólunkat követően kezünkben tartottuk a mérkőzést…”. Már elnézést, de erről egy férfi piszoár melletti felirat jutott eszembe, miszerint: „Kezedben a jövő, markold meg erősen!” – na, azt a kezünkben tartottuk. Főleg a második félidőben, amikor a Duslo szinte lefocizott minket a pályáról! Mígnem a 75. percben ki is egyenlítettek – 1:1. Lehet ezt szépen, gyöngybetűkkel tálalni, hogy pozitív csengésű legyen, ám lehet egy szóval is: Szégyen!
És hogy ne legyen túl „unalmas szégyen”, a hazaiak gólszerzője tettvágytól felajzva kishíjan a vezetést is megszerezte a Duslonak.
Hogy végül mégsem büntetőrúgások következtek, az röviddel a lefújás előtt dőlt el. A vágsellyeiek kapusa letarolta Trusát a tizenhatoson belül, a megítélt tizenegyest pedig Andzouana értékesítette – 1:2. DAC-győzelem, továbbjutás, de ezt a játékunk alapján feltétlen sikerként elkönyveli badarság lenne. Megyünk tovább, kérdés meddig? A kupa nyolcaddöntőjében a besztercebányai katonákat fogadjuk a MOL Arénában. Addig viszont még a Niké Ligában kell helytállnunk, legközelebb szombaton a Kassa, majd kedden a Zólyombrézó ellen, szintén odahaza, a MOL Arénában.
Utóirat: Mester, én azért a helyedben tisztelettel megkérdezném a fiúktól, hogy akarnak-e egyáltalán veled dolgozni? Mert ugye ez a munka szempontjából sem mellékes. De, hajrá!
VÁGSELLYE–DAC 1904 1:2 (0:1)
Gólszerzőink: Trusa és Andzouana (11 m)
DAC: Filipe – Yapi, Kacharaba, Brunetti, Mendez – Bősze (46. Ramadan), Vitális (80. Herc), Tuboly (46. Bajo), Andzouana – Trusa, Almási (46. Bassey).